Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/18–22. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban bankjegybevonásról, a köztéri szobor leöntésének jogi minősítéséről, illetve egy új alapítványi formáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Tízezer forintos címletű bankjegy bevonása

Szobor festékkel való leöntése – garázdaság vagy véleményszabadság

Hamarosan jöhetnek a vagyonkezelő alapítványok

 

Tízezer forintos címletű bankjegy bevonása

A Magyar Nemzeti Bank az új biztonsági elemmel ellátott 10 000 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról szóló 10/2008. (IX. 9.) MNB rendelet szerinti régi 10 000 forintos címletű bankjegyeket 2019. december 31-ével bevonja.

Joganyag: 7/2019. (II. 15.) MNB rendelet a 10 000 forintos címletű bankjegyek bevonásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/22. (II. 15.)

Hatályos: 2019. 12. 31.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Szobor festékkel való leöntése – garázdaság vagy véleményszabadság

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatával – egyebek mellett – visszautasította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 170. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az AB eljárására az adott alapot, hogy az indítványozókat garázdaság szabálysértése elkövetése miatt jogerősen pénzbírságra kötelezte a Fővárosi Törvényszék, mivel 2017-ben Budapesten a Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga festékkel töltött luftballonnal dobálták meg, amelynek folytán az emlékművön több helyen is festékfolt keletkezett. A festék ugyan vízzel könnyen lemosható volt, a garázdaság elkövetésének a megállapítását azonban ez a körülmény önmagában nem befolyásolta.

Az elkövetők az ügyben született első- és másodfokú végzések, valamint a szabálysértési törvény fent hivatkozott rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és azok megsemmisítését indítványozták az Alaptörvény szólásszabadságra vonatkozó rendelkezései alapján.

Az Alkotmánybíróság hosszas érvelés után megállapította, hogy egy emlékmű megcsúfítása, mint például jelen esetben annak a könnyen lemosható festékkel történő leöntése „a véleménynyilvánítás jogának hatálya alá eső szimbolikus szólásnak”, illetve „közéleti véleménynyilvánításnak” is minősülhet, ehhez azonban szükséges az is, hogy a véleményközlő szándékán túlmenően maga a cselekmény a gondolatközlésnek objektív módon is „alkalmas eszköze, közvetítője” legyen, azaz ez a fajta közlés a nyilvánosság számára is értelmezhető legyen.

Mivel ennek megállapítására a fenti esetben a tényállás alkotmányossági szempontoknak megfelelő mérlegelése alapján nem került, kerülhetett sor, nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek „a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, mely egy szobor festékkel való leöntésének esetére csak bizonyos feltételekkel tartja alkalmazhatónak a véleményszabadság szempontjait”.

Joganyag: 1/2019. (II. 13.) AB határozat a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/20. (II. 13.)

Hatályos: 2019. 02. 13.

Megjegyzés: jogszabály alaptörvény-ellenességének elutasítása

Ügyvéd Jogtár
Az Ügyvéd Jogtár külön nézetben kínál szakmaspecifikus tartalmakat ügyvédek számára a Jogtár vagy Jogtár Plusz teljes tartalmával a háttérben.

Bővebb infó >>

Hamarosan jöhetnek a vagyonkezelő alapítványok

Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) lehetőséget biztosít úgynevezett családi alapítványok létrehozására is (amelyek esetében az alapító, a csatlakozó, illetve ezek hozzátartozója alapítványi kedvezményezett lehet), szükségessé vált olyan alapítványi forma megalkotása, amely professzionális vagyonkezelést végezhet – derül ki az alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat igazságügyi miniszteri előterjesztői indokolásából.

A Ptk.-ban rögzített főszabályként ugyanis az alapítványok gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, illetve kizárólag az alapítványi céllal közvetlenül összefüggő körben végezhetnek gazdasági tevékenységet. A bizalmi vagyonkezelési szerződéses jogviszony ugyanakkor nem alkalmas a családi alapítványok vagyonának hosszabb távú, akár generációkat is átívelő kezelésére – mutat rá az előterjesztői indokolás. Így szükségessé vált egy új alapítványi forma megalkotása.

A vagyonkezelő alapítvány lényege akként foglalható össze, hogy azt természetes és jogi személyek hozhatják létre professzionális vagyonkezelési céllal, az alapító által rendelt vagyon kezelésére. A kezelt vagyon jövedelme megjelölt célokra, megjelölt feladatok megvalósítására fordítható. Az alapítvány „kiemelkedő funkciója”, hogy a kedvezményezettek számára vagyoni juttatás teljesítsen.

Az indokolás kiemeli, hogy a „kedvezményezetti körhöz kapcsolódóan a Javaslat lehetőséget nyújt arra is, hogy a vagyonkezelő alapítványt közérdekű célra alapítsák, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz pedig meghatározott körben speciális szabályokat is társít.”

A tervezet szerint a vagyonkezelő alapítvány tőkéje 600 millió forintnál nem lehet kevesebb, az alapítványnál kötelező könyvvizsgálót megbízni és felügyelőbizottságot létrehozni, de bizonyos esetben – ha az alapítói jogokat az alapítványra ruházzák vagy azok gyakorlására a kuratóriumot jogosítják fel – a kuratórium és a felügyelőbizottság ellenőrzésére egy külső személyt, úgynevezett alapítványi vagyonellenőrt is ki kell nevezni.

A jelenlegi tervek szerint a törvény az elfogadását követő 15. napon lép hatályba.

Az előterjesztés teljes szövege itt olvasható el.

Joganyag: T/4513. számú törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítványokról

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: elfogadásra váró (tárgysorozatba vett) törvényjavaslat

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 6. hét
2019. február 11.

Jogszabályfigyelő 2019 – 6. hét

E heti összeállításunkban több tucat ágazati törvény adatvédelmi módosítását tartalmazó törvényjavaslatról olvashatnak.