Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Rejtélyes alagútra bukkantak a podgoricai felsőbíróság épülete alatt, azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy az utca túloldalán található lakáshoz vezető járatot ki ásta és miért – közölte a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) kedden.
Boris Savic, a felsőbíróság elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az épület raktárában járt valaki, feldúlta a helyiséget, de semmit sem vitt el. A sajtóban megjelent információk szerint a raktárban az utóbbi két évben több mint kilenc és fél tonna különféle kábítószert helyeztek el, de a bíróság elnöke közölte, a drog a helyén van.
Boris Savic hozzátette, hogy az alagút bejáratát jól elrejtették, ezért nem lehet tudni, hogy mikor áshatták ki, viszont az látszik, hogy hosszabb ideig tartott a kialakítása. A feltételezések szerint mindenképpen az volt a cél, hogy egyszerűen be-, illetve ki lehessen jutni a bíróság épületéből. Véleménye szerint valaki így akart megszökni az épületből, a raktárban tárolt bizonyítékokról ugyanis jegyzőkönyv is készült, így ellopásuk nem veszélyeztet egyetlen ügyet sem.
Az alagút a bíróság épületéhez közeli lakáshoz vezet, amelyet két hónappal ezelőtt béreltek ki. Filip Adzic belügyminiszter szerint az akciót alaposan megtervezték, kivitelezése pedig az akciófilmekre emlékeztet.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
