Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a megújulóenergia-irányelv módosítását, amely szerint 2030-ra az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az irányelv szerint, amelynek módosítását az EP-képviselők 470 szavazattal, 120 ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el, gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.
A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával. A tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. Az EP emellett a kritériumok szigorítását is szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan. Az EP-képviselők szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.
Ahhoz, hogy az irányelv jogerőre emelkedjen, a jogszabályt az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte: Magyarország egyetért a megújuló energia előmozdításának fontosságával, a biztonságos és megfizethető energiaellátás fenntartásában ugyanis a megújuló energia fontos szereppel bír.
Leszögezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások térnyerését nem a „válsággyárakként” működő uniós intézmények javaslatai, hanem a józan észen alapuló nemzeti programok fogják biztosítani.
„Az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és katasztrofális szankciós politikája miatt súlyos energiaválság alakult ki” – fogalmazott. Szavai szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az energiapolitikai kihívásokat a tagállamok képesek megoldani. Az eddigi eredmények pedig a kormányok határozott fellépésének is köszönhetők – húzta alá.
„Magyarország, a brüsszeli bürokraták és a baloldal áskálódása ellenére, Európa egyik leggyorsabb napenergia-programját hajtotta végre és fenn tudta tartani a rezsivédelmet” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: „itt az idő”, hogy Brüsszel levonja a tanulságokat. A különféle jogszabályokon való ötletelés helyett el kell törölni a káros szankciókat, a tagállamoknak oda kell adni a forrásokat, és minden segítséget meg kell adni a megújuló energia-beruházások előmozdításához – tette hozzá Gyürk András.
(MTI)
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.
A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
