A fokozódó migrációs nyomással indokolta az új, szigorúbb idegenrendészeti törvényjavaslat benyújtását Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Az új jogszabály fog vonatkozni a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatására is.
A parlamenthez november 14-én benyújtott törvényjavaslat egyik alapelve, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkezők számára nem alapjog a Magyarországon tartózkodás, ami egyetlen jogcímen sem lehet korlátlan, a hosszabbítás nem automatikus – ismertette az államtitkár.
A javaslat részletesen szabályozza, milyen jogcímen, mennyi ideig lehet Magyarországon tartózkodni, s az időkorlátokon túl létszámkorlátokat is bevezet: például EU-n kívülieknek csak annyi munkavállalási engedélyt lehet kiadni, ahány üres munkahely van – mondta az államtitkár.
Az előterjesztés kettős ellenőrzést vezetne be: egyrészt közbiztonsági, közegészségügyi, másrészt munkaügyi szempontból. Az engedélyek csak konkrét munkahelyre, korlátozott időre vonatkozhatnak. Lesznek kizáró okok és negatív lista, továbbá szigorú szabályok vonatkoznak arra is, aki már nem jogszerűen tartózkodik itt, visszaküldése érdekében akár idegenrendészeti őrizet is alkalmazható.
A vendégmunkásokra is a tervezett új idegenrendészeti törvény vonatkozik majd, amely várhatóan jövő év derekán lép hatályba. Ehhez addig még sok gyakorlati feladatot kell megoldani, például az informatikai feltételeit is meg kell teremteni a törvény alkalmazásának.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
