Román alkotmánybíróság: a melegeknek is joguk van a családi élethez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elismerte a román alkotmánybíróság az azonos nemű párok jogát a családi élethez. A testület egy korábban hozott határozatának indoklásában fejtette ki álláspontját a homoszexuális párok jogairól, amelyet pénteken ismertetett a bukaresti sajtó.

A román alkotmánybíróság két év halogatás után idén júliusban bírálta el azt az alkotmányossági óvást, amelyet egy Brüsszelben házasságra lépett román-amerikai azonos nemű pár emelt a melegházasság romániai elismerésének megtagadása ellen. Most ennek a precedens értékű döntésnek a több mint ötvenoldalas indoklását tették közzé.
Adrian Coman és Clai Hamilton a román polgári törvénykönyv (ptk.) azon cikkelye ellen emelt alkotmányossági kifogást, amely szerint „az azonos neműek között külföldön kötött házasság Romániában érvénytelen”. Az alkotmánybíróság részben helyt adott az óvásnak, de nem a ptk. kifogásolt rendelkezését törölte el, hanem olyan értelmezést fűzött hozzá, amellyel a felperesek számára hátrányos jogkövetkezményeket enyhítette.

Az ügy ugyanis azért került az egyik bukaresti bírság, majd az alkotmánybíróság elé, mert az amerikai állampolgárságú Hamilton a román állampolgárságú Coman házastársaként igényelt tartózkodási és munkavállalási engedélyt a román hatóságoktól, ezt azonban megtagadták tőle. Miután az Európai Unió Bírósága júniusban kimondta, hogy az uniós állampolgárok házastársaira is alkalmazni kell a „házastárs” fogalmát a szabad tartózkodáshoz való jog tekintetében, a bukaresti alkotmánybíróság is úgy döntött: a román hatóságok nem tagadhatják meg a szabad mozgás és tartózkodás jogát egy uniós polgár azonos nemű házastársától.

A most közzétett indoklásból kiderült: az ügy elbírálásánál a román alkotmánybírság az Európai Unió alapjogi chartáját, az emberi jogok európai egyezményét és a román alaptörvényt figyelembe véve, számos uniós tagállam vonatkozó joggyakorlatát mérlegelve jutott arra a következtésre, hogy az azonos nemű párok sem zárhatók ki a „családi élet” és „magánélet” fogalmából, így rájuk is érvényes ezek alkotmányos védelme.

A román alkotmánybíróság leszögezte: a tartós kapcsolatban élő azonos nemű pároknak is joguk van kapcsolatuk, valamint az ebből származó jogok és kötelezettségek (vagyonközösség, öröklés) törvényes elismerésére. Mivel egyetlen országot sem lehet a melegházasság legalizálására kötelezni, az azonos neműek esetében egy számukra is nyitott alternatív jogintézmény, az „élettársi szerződés” bevezetése lehet a megfelelő módszer a megkülönböztetés nélküli jogegyenlőség elvének érvényesítésére – ajánlotta a román alkotmánybírság.

A dokumentum szerint eddig 14 európai uniós állam tette lehetővé az azonos neműek házasságát, 8 másik pedig az élettársi szerződés valamilyen formáját intézményesítette. Az Európai Unióban hat olyan ország van – Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia – amely semmilyen jogintézményt nem kínál az azonos nemű párok számára.
Romániában a „civil partnerség” bevezetéséről szóló eddigi törvénykezdeményezések elbuktak, jövő hét végén pedig a melegházasság – a ptk.-ban már szereplő – tilalmának alkotmányos szintre emeléséről tartanak népszavazást. Az október 6-7-én megrendezendő referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő” házasságán” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a „házastársak” fogalom szerepel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.