Román államfő: szétvagdalják az igazságszolgáltatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Klaus Iohannis szerint valóban szükség van arra, hogy az igazságszolgáltatást szabályozó törvények alkotmánysértőnek bizonyult előírásait kijavítsák, de szerinte a szociálliberális kormánytöbbség nem kijavítja, hanem szétvagdalja az igazságszolgáltatást.


A jobboldali román államfő  csütörtöki sajtóértekezletén, újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét az igazságszolgáltatás reformját célzó kormányzati törvénykezdeményezéséről. Iohannis ezúttal nem kommentálta azt, hogy korlátoznák vétójogát az ügyészségi vezetők kinevezésénél, viszont nehezményezte azt, hogy a bírák és ügyészek szakmai ellenőrzését ellátó Igazságszolgáltatási Felügyeletet önállósítani akarja a kormánytöbbség.

„Az alkotmány szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) garantálja. Innen egyenesen következik, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek is ennek keretében kell maradnia (…) Az elvet világosan leszögezi az alkotmány: a CSM képviseli az igazságszolgáltatást, nem a parlament. A parlament törvényeket hoz, amelyet a bíróságok alkalmaznak. Ezeket nem szabad összekeverni” – érvelt Iohannis.

Hozzátette: bízik a román igazságszolgáltatásban, amely szerinte jelenleg független, és jól működik. A Romániát ügyészállamként, okkult erők által irányított országként leíró Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnökről azt mondta: az utóbbi időben „enyhén rögeszmés” ember benyomását kelti, főleg azóta, hogy őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség. „Romániában nincsenek okkult láthatatlan erők, és semmiképpen sem létezik Romániában egy párhuzamos állam” – szögezte le Iohannis.

 

Arra az újságírói felvetésre, hogy talán a korrupcióval megvádolt tisztségviselőket is megilleti az ártatlanság vélelme, az államfő kifejtette: ez minden bírósági eljárás alá vont állampolgárra érvényes, csakhogy az ember bizalmát igénylő politikusokkal szemben alapkövetelmény a feddhetetlenség.

„Az állam vezetésében nincs mit keresnie olyan politikusnak, akit korrupcióval, sikkasztással, hazugsággal, vagy bűnpártolással vádolnak, amíg nem tisztázza magát. Ha ártatlannak bizonyult, visszatérhet a politikába és azt mondhatja: igazságtalanul vádolták meg, és jött, hogy megváltsa az országot” – ironizált a román elnök.

Klaus Iohannist arról is megkérdezték: szándékában áll-e még kiírni azt a népszavazást, amelyet az év eleji tüntetések idején kezdeményezett a korrupcióelleni harc folytatásáról. Az elnök azt mondta: minden alkotmányos eszközt latba fog vetni annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás megőrizze függetlenségét.

Az államfőhöz közel álló jobbközép ellenzék azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a tervezett módosításokkal politikai felügyelete alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó a korrupt politikusok elszámoltatását. A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.