Sasvári Róbertet választották az NVB elnökévé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sasvári Róbertet választották a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökévé a testület hétfői alakuló ülésén, az elnökhelyettes Lehel Zoltán lett.

Sasvári Róbert 2010 óta tagja a Nemzeti Választási Bizottságnak, illetve jogelődjének, az Országos Választási Bizottságnak.

Az NVB 2013-ban választott tagjainak megbízatása szeptember 30-án járt le, helyükre a Novák Katalin köztársasági elnök által jelölt hét tagot és három póttagot egy hete választotta meg az Országgyűlés kétharmados többséggel kilenc évre. A tagok és póttagok megválasztásuk után esküt tettek.

Az Országgyűlés Cservák Csabát, Kicsi Zselyke Borbálát, Lehel Zoltán Zsoltot, Réthelyi Zoltán Attilát, Sasvári Róbert Lászlót, Szabó László Leventét, Szalay Tamás Károlyt választotta meg az NVB tagjává, póttag lett Gerencsér Balázs Szabolcs, Szabó István és Tóth Norbert. Szalay Tamás a korábbi NVB-nek is tagja volt.

Az NVB-be az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok is megbízhatnak egy-egy tagot. A 2022-es parlamenti választás után a testületbe a frakciók által delegált tagok megbízatását nem befolyásolta, hogy az Országgyűlés szeptemberben a törvényi előírásoknak megfelelően új tagokat választott.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg, ahol a tagok az Országgyűlés által választott tagok közül választják meg az elnököt és az elnökhelyettest.

Az alakuló ülésen Szalay Tamás Sasvári Róbert elnökké választására tett javaslatot, akit a testület többsége 8 igen és 4 nem szavazattal elnökké is választott. Az elnököt nem szavazta meg Avarkeszi Dezső (DK), Fazekas Tamás (Párbeszéd), Litresits András (MSZP) és Ormándi Edina (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum) és Sasvári Róbert nem vett részt a szavazásban.

Az ülésen Sasvári Róbert javaslatára a testület tagjai – 7 igen szavazattal, 5 nem ellenében – Lehel Zoltánt választották meg elnökhelyettesnek. Nem szavazta meg elnökhelyettesnek Lehel Zoltánt Avarkeszi Dezső, Fakezas Tamás, Litresits András, Ormándi Edina és Csonka Krisztián (LMP). Nem vett részt a szavazásban Lehel Zoltán és Gönczi Gergely.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.