Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sikkasztás miatt emelt vádat a Nyíregyházi Járási Ügyészség egy pénzszállító cég alkalmazottja ellen, aki idén májusban csaknem 15 millió forintot lopott el a rábízott pénzkazettákból, a hiányt pedig álrablással próbálta meg leplezni – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője.
Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, a vádirat szerint a harmincas éveiben járó vádlottnak a bankautomatákban lévő pénzkazetták feltöltése volt a feladata és anyagi gondjai miatt határozta el, hogy hozzányúl a rábízott összegekhez. Először egymillió forintot vett el, melynek egy részéből rendezte adósságait, a másik részét pedig szerencsejátékra fordította.
Utóbbin nem nyert, ezért úgy döntött, hogy ismét egymillió forintot vesz el az automatákba szánt pénzből, így 2021 áprilisáig hat bankautomatából összesen 14 millió 664 ezer forintot lopott el – ismertette a főügyész.
A férfi a hiány leplezésére álrablást talált ki; május 28-án az egyik nyíregyházi bankautomatába szánt 15 millió forintból előbb a többi automatából elvett és hiányzó pénzt töltötte vissza, majd a megmaradt 336 ezer forinttal az örökösföldi ATM feltöltésére indult. Az automata közelében a szolgálati fegyverével többször fejen ütötte magát, a pénzt a helyszínen szétszórta, majd visszament a gépkocsiban várakozó munkatársához, akinek az állította, hogy kirabolták.
A rendőrség fegyveres rablás bűntette miatt rendelt el nyomozást, de később a közel két hétig letartóztatásban lévő férfi részletes beismerő vallomást tett, emellett a teljes kárt is megtérítette a munkáltatójának.
Martossy György hozzátette, az ügyészség a vádiratban azt indítványozta, hogy a bíróság a büntetlen előéletű vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre és egyúttal pénzbüntetésre ítélje, valamint tiltsa el a pénzszállítói foglalkozástól.
Az eljárás a Nyíregyházi Járásbíróságon folytatódik.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
