Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A projektcég csődje miatt kétszer kell kifizetni lakásukat a károsultaknak – így döntött a Szegedi Ítélőtábla.
Tűrniük kell a lakástulajdonosoknak, hogy a Raiffeisen Bank „a tulajdonukat képező jelzálogtárgyból a követelését végrehajtás útján kielégítse”. A Szegedi Ítélőtábla csütörtökön megfogalmazott jogerős ítélete közérthetőre lefordítva azt jelenti: olyan emberek, akik egyszer már kifizették a lakásuk árát a társasházukat építő, azóta bedőlt projektcégnek, most vagy kifizetik még egyszer a lakást, vagy elárverezteti azt a fejük fölül a Raiffeisen Bank – írja pénteki számában a Népszabadság.
Ugyanaz a tulajdonosi kör számos projektcéget hozott létre társasházak építésére. Társasházanként több százmilliós keretjelzálog-hitelt vettek föl az építkezésre. Amikor a társasházi lakásokat eladták, olyan szerződéseket kötöttek a vevőkkel, amelyeket azok nem értettek. Nem tudatosult bennük, hogy a jelzálog akkor is a lakásukon maradhat, ha a vételár teljes összegét kifizetik.
A Szegedi Törvényszék első fokon az összes hasonló esetben a bank javára ítélt, mint ahogy a Szegedi Ítélőtábla is másodfokon, az első esetben.
További részleteket itt talál.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
