Súlyos versenyjogi bírságot fizet a Vodafone


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy 6 és fél év és több bírósági ítélet – kúriai döntés és alkotmánybírósági határozat – után, végleg lezárult a Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban indított eljárása a Vodafone Magyarország Zrt.-vel szemben. A GVH 2019-ben szabott ki közel 1,2 milliárd forintos bírságot a cégre, mert 2015-2016-ban valótlan állításokkal népszerűsítette a szolgáltatásait. A Vodafone bíróságra vitte az ügyet, amely kimondta, hogy a telekommunikációs vállalat valóban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, a bírság összegét ugyanakkor a versenyhatóságnak újra kellett számolnia. Az erre irányuló megismételt eljárásban a Vodafone lemondott a jogorvoslatról, elfogadta a GVH Versenytanácsának értékelését, amely így 932,4 millió forintban állapította meg a bírság végső összegét.

A Gazdasági Versenyhivatal 2016 szeptemberében indított eljárást azért, mert felmerült a gyanú, hogy a Vodafone Magyarország Zrt. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között jogellenesen népszerűsítette a szolgáltatásait a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!” és a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához!” szlogenekkel. A versenyhivatali eljárás során a cég nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető. A nemzeti versenyhatóság döntése alapján így a kérdéses hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét a szolgáltatás egy lényeges jellemzőjét, a hálózati lefedettséget tekintve, vagyis az érintett állítások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköztek.

Ezért a GVH Versenytanácsa 2019 decemberében 1 milliárd 176 millió forint bírságot szabott ki a Vodafone-ra, kiemelt figyelemmel arra, hogy a cég a döntést megelőző tíz évben összesen 12 alkalommal folytatott tisztességtelen, jogsértő kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben, és ezek között több valótlan piacelsőségi állítás is volt.

A döntést követően a Vodafone bíróságon támadta meg a GVH határozatát. Az elsőfokú bíróság 2021 májusában megállapította, hogy a telekommunikációs cég valóban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között, a versenyhatóságot ugyanakkor a bírság összegének újbóli megállapítására irányuló, megismételt eljárás lefolytatására kötelezte, amit 2022. januári határozatában a Kúria is fenntartott. Ez ellen a GVH alkotmányjogi panasszal élt, amit 2022 decemberében utasított el az Alkotmánybíróság.

Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa új eljárást folytatott le, amelyben a bíróság iránymutatásának megfelelően enyhítő körülményként értékelte az idő múlását, illetve azt, hogy a Vodafone a megismételt eljárásban lemondott a jogorvoslatról, elfogadta a GVH Versenytanácsának értékelését. Így a megismételt eljárásban, a bírósági ítéleteknek megfelelően újra számolt bírság összege 932 millió 420 ezer forint lett.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.