Súlyosabban büntethető a családon belüli erőszak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családon belüli erőszak eddigieknél súlyosabb büntetését teszi lehetővé a büntető törvénykönyv (Btk.) hétfőn elfogadott módosítása, amely önálló tényállássá teszi a kapcsolati erőszakot.


A parlament döntésével a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk., ha az elkövető és az áldozat együtt él vagy élt, illetve ha kapcsolatukból közös gyermek született.

Navracsics Tibor igazságügy-miniszter javaslatát 213 igen szavazattal, 6 ellenében, 66 tartózkodás emellett fogadták el. A kormánypártok igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik képviselői tartózkodtak, a nem szavazatokat független képviselők adták le a több más rendelkezést is tartalmazó törvénycsomagra.

A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjed a szabadságvesztés időtartama. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése és kényszerítés miatt pedig egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető.

Az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozik. Emellett a jogszabály a bűncselekmény megvalósulásának feltételeként határozza meg az együttélést, ám a büntethetőség kiterjed arra az esetre, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól.

Fideszes kezdeményezésre azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít. Ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja majd a Btk., az eljárás azonban ilyen esetben csak a sértett indítványára indulhat el.

A kormány eredeti előterjesztése egyébként hozzátartozó bántalmazásának nevezte volna az új Btk.-tényállást, amit fideszes képviselőnők javaslatára háztartáson belüli erőszakra változtattak. Navracsics Tibor zárószavazás előtti indítványának elfogadásával azonban végül kapcsolati erőszak lesz majd az elnevezés.

A büntető tárgyú törvények módosításával arról is döntöttek, hogy a 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehetnek majd előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig. A július 1-jén életbe lépő Btk. alapján ugyanis az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.