Súlyosításért fellebbezett az ügyészség a marcaliban késelő apa és garázda fia ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Somogy Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, míg a Marcali Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 2019 év végén emelt vádat azzal a 46 éves marcali férfival és 63 éves apjával szemben, akiknek a bírósági ügyszakban egyesített ügyében a napokban hirdetett ítéletet a Kaposvári Törvényszék.

Az életellenes bűncselekmény miatt benyújtott vádirat lényege szerint az idősebbik vádlott haragudott a volt főnökére, akit 2019 júliusában egy marcali presszóban megütött. Miután erről a sértettek – apa és fia – tudomást szereztek, a fiatalabb férfi szóvá tette az idősebb vádlottnak a történteket, aki erre indulatosan reagált. Megöléssel fenyegette meg őt, majd a szintén a presszóban italozó fiával együtt megpróbálták megütni a sértettet, aki azonban eredményesen védekezett és a földre lökte támadóit.

Ekkor az idősebb vádlott elővett egy bicskát és azzal – még a földön fekve – megvágta a fiatalabb sértett lábszárát, majd a sértett 79 éves édesapjának combján is metszett sérülést okozott. A vádlott a fiatalabb sértettet több alkalommal a felsőtestén is meg akarta szúrni, aki igyekezett a támadás elől kitérni, de az egyik szúrás elérte a hasa bal oldalát.

Az idős férfinak még maradt ereje arra, hogy a lábszársérülése miatt kiszolgáltatott fiának segítsen az őt folyamatosan támadó fiatalabb vádlottal szemben, akit egy székkel terített a földre.

A két sértett közül az apa végül könnyű sérüléseket szenvedett, míg a fiának súlyos lábszári izomsérülése keletkezett.

A Marcali Járási Ügyészség vádirata szerint – még jóval a késeléses eset előtt – a fiatalabb vádlott élettársi kapcsolatra lépett egy marcali asszonnyal, akit az asszony korábbi kapcsolatából származó két kiskorú – a bűncselekmények kezdetén 13, illetve 14 éves – gyermekével együtt 2016-tól rendszeresen szidalmazott és bántalmazott. A vádlott terrorját megelégelve a sértettek végül 2018 szeptemberében költöztek el a marcali házukból, és tartózkodási helyüket mind a vádlott, mind annak apja előtt titkolták.

A két vádlott azonban 2019 áprilisában a nyomukra bukkantak, és az új lakóhelyükön is bántalmazták, késsel fenyegették, illetőleg a személyi szabadságukban korlátozták a sértetteket egészen addig, míg az anya hívására a rendőrök a helyszínre nem értek.

A bíróság előtt egyesített ügyekben a Kaposvári Törvényszék 2020. szeptember 9-én hirdetett ítéletet, melyben a nyomozás óta letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségét a vádirattal egyezően állapította meg, és az idősebb vádlottat 6 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, illetve 5 év közügyektől eltiltásra, míg többszörös visszaesőnek minősülő fiát 7 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá a feltételes szabadság lehetőségéből is kizárta.

Az ítélet ellen a Somogy Megyei Főügyészség az idősebb vádlott terhére, a büntetésének súlyosítása érdekében, míg a védelem részben felmentésért, részben enyhítésért jelentett be fellebbezést. Mivel az ítélet nem emelkedett jogerőre, ezért a vádlottak letartóztatását az ügyészség indítványára a bíróság fenntartotta – derül ki az ügyészség közleményéből.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.