Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számlagyár működtetésével 300 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek egy férfi és hat társa az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük – tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn.
Azt írták: az ötvenes éveiben járó férfi két hulladékfeldolgozó céget vezetett, amelyeknek 2018-as és 2019-es árbevétele után jelentősebb összegű áfafizetési kötelezettsége keletkezett.
A vádlott az adófizetés elkerülése érdekében társaival olyan számlázási láncolatot hozott létre, amelyben, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégeket hoztak létre, hogy a haszonhúzó társaságoknak számlázzanak.
A szerb állampolgárságú strómanok vezette cégeket székhelyszolgáltatóhoz jelentették be, gazdasági tevékenységhez szükséges gépeik, alkalmazottaik, bankszámlájukon cégműködésre utaló kiadások nem voltak, a vádlottak a számlák ellenértékét az átutalást követően rövid időn belül készpénzben felvették.
Az ügyben eljáró hatóságok a bűncselekmény felderítése után több százmillió forintos nagyságrendben vettek zár alá az elsőrendű vádlotthoz, illetve cégeihez köthető vagyontárgyakat.
Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt hat ember ellen végrehajtandó börtönbüntetést, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetést indítványozott.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
