Szegedi áfacsaló bűnszervezetet kapcsoltak le


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elrendelte nyolc ember letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság, mert a gyanú szerint egy szegedi bűnszervezet tagjaiként öt éven keresztül, fiktív számlázással több mint negyedmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek – közölte a Kecskeméti Törvényszék.

A megalapozott gyanú szerint az érintettek 2013 és 2017 között olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek az volt a célja, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Ennek érdekében az egyik szegedi férfihez köthető cég hamis számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyeket kizárólag fiktív számlák kiállítására alapítottak, szórólapterjesztést nem is végeztek. Ezek a cégek olyan alvállalkozókat vontak be, akik vagy nem tettek áfabevallást vagy a bevallott adót nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezésére a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.

A bűnszervezet tagjainak letartóztatását indítványozó Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a költségvetést érő vagyoni hátrány meghaladja a 250 millió forintot, és a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.

A főügyészség a gyanúsítottak letartóztatását szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye – és ténye – miatt indítványozta. A bűnszervezet egyes tagjai ugyanis, miután tudomást szereztek az eljárásról, bizonyítékokat próbáltak meg eltüntetni, volt, akit vallomása megváltoztatására próbáltak rábírni, és terhelő adatokat tartalmazó adathordozót akartak hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni – közölték.

A Kecskeméti Járásbíróság a bűnszervezet működtetésével gyanúsított hét férfi letartóztatását a jelenlétük biztosítása és a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében rendelte el, közülük két büntetett előéletű gyanúsított esetében pedig a bűnismétlés veszélyét is megállapította. Egy ember letartóztatását pedig – mivel őt nem gyanúsítják azzal, hogy részt vett a bűnszervezet működtetésében – a konspiráció és a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelte el.

A bíróság döntését az ügyészség tudomásul vette, a gyanúsítottak és a védők fellebbeztek ellene.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint, a gyanúsítottakat kedden, egy összehangolt akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya a megyei főügyészség által irányított nyomozásban állította elő.

Az Origo kedden azt írta, hogy több száz millió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért Egyesület egyik önkormányzati képviselőjét, aki család- és szociálpolitikáért, valamint sportért felelős tanácsnok, és a 2018-as választáson az MSZP és a Párbeszéd közös országgyűlési képviselőjelöltje volt Csongrád megye 2-es körzetében. A szegedi önkormányzat szintén kedden azt közölte, hogy megdöbbenve értesültek Joób Márton ügyéről, amelyről semmilyen ismeretük nem volt, és annak „semmi köze nincs a képviselői munkájához”. Közleményükben hozzátették: remélik, hogy „a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.