Szegedi parkolóbérletügy: felfüggesztett börtön az ítélet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingyenes szegedi parkolóbérletek ügyében indult perben a vádlottakat a bíróság jelentős, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek. Az elítélt főjegyző szerint a vádat képviselő ügyészség saját maga is igényelt és kapott ingyenes parkolóbérletet.

A bíróság D. G.-t, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét tíz hónap, T. I. T.-t, a cég későbbi vezetőjét nyolc hónap, F. G.-t, a parkolási üzletág vezetőjét tíz hónap, M. E. címzetes főjegyzőt nyolc hónap, S. L. alpolgármestert hat hónap, K. G. polgármesteri kabinetfőnököt tíz hónap szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását a bíróság valamennyi vádlott esetében egy évre felfüggesztette.

A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt. Olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.

Kis Krisztina bíró az ítélet indoklásakor elmondta: az önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen parkolóbérletben. A listát 2008-tól a polgármester kabinetfőnöke állította össze, azt vezetői értekezleten vita nélkül hagyták jóvá, erről jegyzőkönyv nem készült. A listákat a címzetes főjegyző és az alpolgármester írta alá. A Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetői pedig utasították a parkolási üzletág vezetőjét a bérletek átadására az önkormányzatnak, ahol kiosztották – átvételi elismervény ellenében – az érintetteknek.

A közlekedési vállalat és az önkormányzat közötti szerződés alapján a társaság üzemeltette a város tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a társaság szedte be és számolta el.

A cég a 186 ezer-246 ezer forintos parkolóbérletekről – 2009 és 2010 kivételével – számlát állított ki az önkormányzatnak, ezeket azonban a város nem egyenlítette ki, és nem is állt szándékában. Így a város tulajdonában álló Szegedi Közlekedési Kft.-nek a vádlottak mintegy 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A parkolóbérletek kiadását szabályozó közgyűlési rendelet csak 2013. január 1-jén lépett hatályba.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, arra hivatkozva, hogy nem történt kötelességszegés; a bérletek kiosztása a parkolórendszer 1996-os kialakulása óta gyakorlat volt, a megoldás minden helyi és országos jogszabálynak megfelelően működött, és jelenleg is így zajlik az ország valamennyi nagyvárosában.

Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, és kérte, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi irányítóit tiltsák el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
A vádlottak nem vettek részt a keddi tárgyaláson, a védők bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek.

Az ítélet után kiadott közleményében Botka László (MSZP) szegedi polgármester koncepciós eljárásban született döntésnek nevezte az ítéletet. A politikus közleményében úgy fogalmazott, munkatársai egy koncepciós eljárás áldozatai lettek, „a Fidesz már a bíróságokra is rátette a kezét”. A szerinte törvénytelen ítélet célja, hogy bemocskolják Szegedet és a szegedi városvezetést. Mint írta, kollégái az önkormányzat törvényes és eredményes működését biztosították, és ezért ítélik el őket.

„A Fidesz évek óta el akarja venni Szegedet a szegediektől, de ezt meg fogjuk akadályozni” – írta Botka László, aki bízik benne, hogy másodfokon helyreáll az igazság, és „nem ítélik el jogtalanul, egy mocskos politikai játszma részeként az önkormányzat becsületes dolgozóit”.

Mózes Ervin Szeged címzetes főjegyzője – az ügy negyedrendű vádlottja – közleményében leszögezte, társaival elfogadhatatlannak tartja az ítéletet és fellebbez a döntés ellen.”Egy koncepciós perben, nyilvánvalóan politikai nyomásra hozták meg a mai döntést, ami ellen a leghatározottabban tiltakoznak” – írta a főjegyző. Kifejtette, nem történt semmi törvénytelenség. A vádat képviselő ügyészség saját maga is igényelt és kapott ingyenes parkolóbérletet, ahogy a bíróság és a rendőrség is. A bérleteket rajtuk kívül önkormányzati képviselők, parlamenti képviselők, díszpolgárok és hivatalnokok kapták, akik a városházán dolgoznak, vagy szoros munkakapcsolatban álltak Szegeddel.

A parkolóbérletek ingyenes juttatása minden magyar nagyvárosban bevett és törvényes gyakorlat, amely kizárólagos célja az önkormányzat minél hatékonyabb működése – tudatta a főjegyző, hozzátéve: bízik benne, hogy másodfokon tisztességes döntés születik.

A KDNP szegedi elnöke, Haág Zalán közleményében kifejtette, az ügy első számú felelőse nem ült ott a vádlottak padján, saját politikai és jogi felelősségét is beosztottjaira, munkatársaira hárította.

Néhány évvel ezelőtt egy elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet követően a szocialista városvezetés lemondásra szólította fel az érintett önkormányzati képviselőt, mondván, méltatlanná vált választott tisztsége ellátására. Az érintett képviselő előbb a közgyűléstől kapott tisztségeiről, majd képviselői mandátumáról is lemondott – emlékeztetett. Ha Botka László helyettese akkor ezt tartotta erkölcsileg helyesnek politikai ellenfelével szemben, akkor most is pontosan tudja, neki mit kell tennie. A saját morális mércéje, a szegedieknek tett esküje és a város érdeke miatt is távoznia kell a közéletből – írta a KDNP helyi elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.