Székely Ákost nevezték ki a Kúria elnökhelyettesévé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Székely Ákos 2012 szeptembere óta ítélkezik a Kúrián, 2014 februárjától vezeti a legfőbb bírói fórum Büntető Kollégiumát. Határozott idejű vezetői megbízatása 2020. szeptember 1-vel kezdődik.

Átvette elnökhelyettesi kinevezését dr. Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnöke. Dr. Áder János köztársasági elnök ünnepélyes keretek között nyújtotta át az okiratot 2020. augusztus 31-én, a Sándor Palotában.

A kinevezés a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján, a Kúria elnökének javaslatára történt. A Kúria Teljes Ülése még júliusban meggyőző többséggel támogatta Székely Ákos elnökhelyettesi pályázatát.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.