Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Székely Lászlót jelöli az alapvető jogok biztosának Áder János. A köztársasági elnök a Sándor-palotában csütörtökön tett sajtónyilatkozatában jelentette be döntését. Székely László az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését.
Az államfő azt mondta, jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után jó szívvel ajánlja a parlamenti pártok figyelmébe és megválasztásra Székely Lászlót, aki minden szükséges kritériumnak megfelel.
A köztársasági elnök felidézte, hogy a jelölt nevének bejelentése előtt, kedden a parlamenti frakciók vezetőivel egyeztetett a jelöltállítás elvi alapjairól. A törvény szerint az alapvető jogok biztosának a kiemelkedő tudású jogászok közül kell kikerülnie – mondta, hozzátéve: bár nem jogszabályi kötelezettség, de szerinte fontos, hogy az ombudsman rendelkezzen megfelelő államigazgatási gyakorlattal és legyen vezetői tapasztalata is.
Áder János azt is fontosnak tartotta, hogy az ombudsman legyen jártas alapjogi kérdésekben, és foglalkozzon nemzetközi jogi kérdésekkel, nemzetközi összehasonlító joggal.
Emellett a pártok képviselőivel tartott keddi egyeztetésen többen is megfogalmazták azt, hogy örülnének, ha független, korábban pártokhoz nem kötődő szakember lenne a jelölt – emlékeztetett.
„Olyan személyt javasolok az Országgyűlésnek megválasztani, aki ezeknek a szempontoknak kivétel nélkül, maradéktalanul megfelel” – jelentette ki az államfő.
Kifejtette: a jelölt, Székely László megfelelő jogi tudással, egyetemi háttérrel rendelkezik, tanulmányai befejezései óta az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén oktat. Államigazgatási tapasztalatait részben „dunai kormánybiztosként”, részben pedig az új Ptk. előkészítésében részt vevő kormányzati megbízottként szerezte. Vezetői tapasztalata is van – folytatta -, hiszen hosszú évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet.
A szakember több alapjogi kérdéssel is foglalkozott, illetve foglalkozik, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyhez fűződő jogok tartoznak elsősorban kutatási területe közé – ismertette Áder János, hozzáfűzve, hogy Székely László rendelkezik nemzetközi összehasonlító jogi ismeretekkel is, hiszen 1984-ben diplomázott a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Szemináriumán.
A köztársasági elnök az 1958-as születésű Székely László tárgyalásai tapasztalatai között említette, hogy a szakember hosszú időn keresztül képviselte a magyar államot, amikor a hágai bíróság ítéletének végrehajtása érdekében Szlovákiával kellett egyeztetni vízmegosztási kérdésekben.
Végül kiemelte azt is, hogy Székely László soha semmilyen pártnak nem volt tagja.
Szabó Máté jelenlegi ombudsmant az Országgyűlés 2007-ben választotta meg hat évre, megbízatása idén szeptember 24-én jár le.
Az alkotmány értelmében az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával választja meg hat évre.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
