Szembement a gyámhatóság a bíróság ítéletével: újabb diszkriminatív örökbefogadási elutasítás
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Júniusban örömmel számoltunk be a Fővárosi Törvényszék ítéletéről, amely megsemmisítette a Budapest Főváros Kormányhivatala alatt működő kerületi gyámhivatal által hozott diszkriminatív határozatot, és új eljárásra utasította a hatóságot. Az ítélet kiemelte, hogy a gyámhatóságnak a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) támogató javaslatát meg kellett volna küldenie a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek, az ő hozzájárulása szükséges ugyanis a döntéshez az örökbefogadásra való alkalmasságról. A gyámhatóság csak abban az esetben írhatta volna felül a TEGYESZ javaslatát, ha felmerül jogszabályban megjelölt kizárási ok, ilyen azonban az adott ügyben nem volt. Az ítélet a megismételt eljárásra előírta: mivel a gyámhatóság a perben maga is elismerte a kérelmező alkalmasságát az örökbefogadásra, további eljárási cselekmények mellőzésével az iratokat meg kell küldenie a döntésre jogosult miniszternek.
A Fővárosi Törvényszék egyértelmű iránymutatásai ellenére, a gyámhatóság az új eljárásban ismét elutasító döntést hozott. Megállapította, hogy a kérelmezővel szemben jogszabályban nevesített kizáró ok nem áll fenn, a pszichológiai alkalmasságát már a korábbi eljárásban készült szakvélemény támogatta, a környezettanulmány alapján megfelelő lakhatást tudna biztosítani a gyermeknek, végzettsége pedig kifejezetten előnyt jelent. Ahelyett azonban, hogy a bíróság instrukcióinak megfelelően járt volna el, a gyámhatóság megint a kérelmező szexuális irányultságával összefüggő érveket hozott fel. Ismét előkerült a határozatban az Alaptörvény megszorító, házasságon alapuló családfogalma és a családi szerepek kérdése, vagyis az, hogy jelen esetben hiányozna az anyai minta. Bár a bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy hipotetikus, általános és jövőbeni veszélyek, valamint a társadalom – a hatóság által vélelmezett – elutasító hozzáállása nem igazolhatják az elutasítást, a gyámhatóság ismét azzal érvel: fennáll a kockázata, hogy a kérelmező nem tud kellő védelmet biztosítani a „külső, ítélkező magatartásból adódó hatások ellen”. Visszatért az alkalmassági határozatokból egy ideje kikopott érv is, amely az „egyedül” örökbefogadás értelmezését érinti. A kérelmező más lehetőség híján egyedüli örökbefogadást kezdeményezett, de az eljárásban végigkísérte a párja, a TEGYESZ által készített környezettanulmányok és szakvélemények mindegyike utal rá. A gyámhatósági döntés azonban szándékosan félreértelmezi az egyedüli örökbefogadás lehetőségét, és felrója a kérelmezőnek, hogy „egyedülállóként” kérte az alkalmasságának megállapítását. Ez nemcsak a jogszabály szövegével ellentétes, hiszen semmi nem utal rá, hogy ezzel az örökbefogadási formával csak egyedülállók élhetnének, de szándékosan elferdíti az eljárás során megismert tényeket is.
„Felháborító, hogy a gyámhatóság nyíltan szembemegy a bírósági ítéletben foglaltakkal, és olyan érveket sorakoztat fel a határozatban, amelyeket korábban a bíróság jogellenesnek minősített. A nyíltan diszkriminatív, tudományosan nem megalapozott és közvéleménykutatások által nem támogatott érvekkel teletűzdelt határozat egy újabb példa arra, miként tesz meg a rendszer mindent annak érdekében, hogy az összes lehetséges szempontból alkalmas meleg kérelmező ne jusson el még az örökbefogadásra való alkalmassági döntésig sem. Ez nemcsak a kérelmező jogait sérti, de ha a bíróság ítéletét egy hatóság egyszerűen megkerülheti, akkor az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom is gyengül, ráadásul elvonja a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogát.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi programjának vezetője.
Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az örökbefogadásra való alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium 2024 májusi tájékoztatása esetén a miniszter eddig valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy – mint a jelen ügyben is történt – alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A Háttér Társaság több 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.
Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
Forrás: Háttér Társaság
