Szerb cigarettacsempészeket fogtak el az M1-esen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közel húszezer doboz cigarettát próbált Ausztriába csempészni a hét elején az M1-es autópályán két férfi, a bíróság első fokon mindkét elkövetőt két év és két hónap börtönbüntetésre ítélte, és öt évre kiutasította az országból – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség csütörtökön.

Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a férfiak a magyar-szerb államhatár közelében egy harmadik személy felbujtására külön-külön elvállalták, hogy pénzért Bécsbe szállítják a zsákokba csomagolt, szerb zárjeggyel ellátott dohányárut.

A két osztrák rendszámú járművet az autópályán Nagyigmánd, illetve Ács térégében ellenőrizték és több mint 17 500 doboz cigarettát foglaltak le.

A Komáromi Járásbíróság az ügyészség indítványára mindkét férfit 2 év 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év kiutasításra ítélte, továbbá a tőlük lefoglalt cigarettát elkobozta. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védők enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.