Szigorodik a magánélet védelméről szóló törvényjavaslat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánélet védelméről és a gyülekezési jogról szóló törvénymódosítást is pontosította a Törvényalkotási bizottság.

Több törvényjavaslatot is átírt csütörtöki ülésén az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

Így – a kormánypárti többség döntése nyomán – változott a magánélet védelméről szóló törvényjavaslat szövege is. A módosítások hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életévek kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi, kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A gyülekezési jogról szóló törvénymódosításhoz elfogadott változtatás részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal. A többi közt az, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Munkaviszonnyá változik az ételfutárok munkája?

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

2024. május 24.

Az Európai Tanács a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló új eljárásokról állapodott meg

A Tanács megállapodásra jutott , amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg […]