Szüntessék meg a szövetségi halálbüntetést!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Államok vezető polgári és emberi jogi aktivistáit tömörítő csoportja együttesen szólították fel Joe Biden amerikai elnököt, hogy haladéktalanul változtassa meg mind a 49 halálsoron lévő szövetségi elítélt büntetését, és állítsa vissza a szövetségi kivégzések végrehajtására bevezetett moratóriumot.

A Leadership Conference on Civil and Human Rights nevű szervezethez még 82 nagy szervezet, köztük az Amerikai Állampolgári Jogi Szövetség és az Amnesty International is  csatlakozott és együtt írtak levelet az elnöknek, felszólítva őt, hogy vessen véget szövetségi szinten a halálbüntetésnek. A kérelmet azt követően küldték el, hogy a Kongresszusban a demokraták már sürgették az ügyet, és Donald Trump elnöksége egy soha nem látott gyilkossági üggyel, véresen véget ért.

A levélírók Biden kampányígéretére hivatkoznak, amely szerint növelik „Amerika elkötelezettségét az igazságosság iránt”. Azt állítják, hogy Biden elképzelése, amely szerint olyan jó nemzetet akar kovácsolni, mint annak ideái, soha nem valósulhat meg, ha nem vet véget a szövetségi kormány „halálbüntetés kegyetlen, eredménytelen és visszafordíthatatlan alkalmazásának”.

Míg Trump meg nem változtatta a gyakorlatot, addig az amerikai kormány viszonylag csekély szerepet játszott a halálbüntetés alkalmazásában, és a vérontás nagy részét az egyes tagállamokra bízta. De tavaly, 17 éves szünet után, újraindultak a szövetségi kivégzések. Július 14. és január 16. között – négy nappal azelőtt, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, 13 foglyot végeztek ki, köztük Lisa Montgomery-t, egy elmebeteg nőt, akinek gyermekkori bántalmazását több szakértő is kínzásnak minősítette. A kivégzések rendkívül sürgős végrehajtásának eredményeképpen Trump egy év alatt több amerikait végeztetett ki, mint az összes állam együttvéve, amelyre még soha nem volt példa az amerikai történelem során. Ahogy Sonia Sotomayor legfelsőbb bírósági bíró az utolsó meggyilkolt fogoly, Dustin Higgs ügyében különvéleményében megjegyezte, „a szövetségi kormány az elmúlt fél évben több mint háromszor annyi embert végeztetett ki, mint az előző hat évtizedben ”.

Biden-nek nemcsak esélye van, hogy visszatérjen a Trump előtti gyakorlathoz, amelyben a szövetségi kormány nem hajtott végre kivégzéseket, hanem megerősítheti ezt az álláspontot a 49 szövetségi halálra ítélt halálbüntetésének megváltoztatásával.

A levélírók arra is felszólítják Bident, hogy a moratórium hivatalossá tételéhez használja a kongresszusi jóváhagyást nem igénylő végrehajtó hatalmi jogkörét.

Ezzel Biden a szövetségi kormányt összhangba hozná az Amerika-szerte fújó új szelekkel, amely a halálbüntetés folyamatosan csökkentését jelenti.

Körülbelül 25 tagállam vagy eltörölte a halálbüntetést, vagy moratóriumot vezetett be. Összesen pedig 33 tagállamban nincs tényleges halálbüntetés, ha az olyan államokat is figyelembe veszik, amelyek már legalább egy évtizede nem végeztek ki egyetlen foglyot sem. Virginia az egykori Konföderáció déli államai közül elsőként lépne a halálbüntetés eltörlése érdekében, miután mindkét törvényhozói kamarája megszavazta a halálbüntetés megszüntetését. A demokrata kormányzó, Ralph Northam jelezte, valószínűleg áprilisban írja alá a halálbüntetés megszüntetésről szóló törvényjavaslatot.

A Bidenhez intézett közös levél szerint a halálbüntetés megszüntetése különösen fontos, tekintettel Bidennek a faji alapú megkülönböztetés igazságszolgáltatásban való megszüntetése iránti elkötelezettségére. A 49 szövetségi halálra ítélt fogvatartott közül 20-41% – afro-amerikai, míg az amerikai lakosságnak csak 13% -át teszik ki.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.