Tábornokok pere: megkezdődött a vádbeszéd


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdődött az ügyész vádbeszéde az úgynevezett tábornokper megismételt elsőfokú eljárásában szerdán a Debreceni Törvényszéken. 


A vádbeszéd előtt a védők és a vádlottak röviden reflektáltak az ügyészség legutóbbi, a tényállást érintő vádmódosítására, majd a Honvédelmi Minisztérium (HM) mint sértett jogi képviselője bejelentette, hogy visszavonja a kártérítésre vonatkozó polgárjogi igényét. (Korábban úgy nyilatkoztak ebben az ügyben, hogy a minisztériumot a bűncselekménnyel összefüggésben több millió forintos kár érte.) 

A bíróság lezárta a bizonyítási eljárást, és megkezdődhetett a vádbeszéd. A Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei – a szerdán elhangzottak szerint – kisebb módosításokkal az eredeti vádiratban foglaltakat tartották fenn. A vádbeszéd még előreláthatólag több napig fog tartani Debrecenben. 

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat az ügyben költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt, köztük van Fapál László volt honvédelmi államtitkár, három tábornok, hat ezredes, két alezredes és több polgári alkalmazott.

[htmlbox BDT]

 

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik.

A vádirat szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott. 

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények vádja alól (a két további vádlott ügyét elkülönítve tárgyalják). Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása érdekében fellebbezett. 

A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

Nagy László hadbíró ezredes, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke a szerdai tárgyaláson közölte: az ügyészi vádbeszéd február 19-én, 21-én és szükség esetén 22-én folytatódik. A védőbeszédek az írásba foglalt vádbeszéd tanulmányozása után kezdődhetnek meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.