Tábornokper: tíz vádlottnál súlyosításért fellebbez az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz vádlott terhére jelentett be súlyosításért fellebbezést az ügyészség a tábornokperként elhíresült korrupciós ügyben.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban, amiben az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A bíróság két vádlottat végrehajtandó, tizenegyet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett az ellenük emelt vád alól. Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében azt írta: szerteágazó, bonyolult megítélésű ügyben a kihirdetett ítélet ellen a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére fenntartott három munkanapon belül az ügyészség tíz vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a váddal egyezően elítélt hét vádlott esetében pedig az ítéletet tudomásul vette.

Az ügyészség azon nyolc vádlott esetében, akiket a bíróság részben vagy valamennyi vád alól felmentett, a bűnösségük teljeskörű megállapítása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség a két végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottnál a büntetés, valamint a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében, és további öt vádlott esetében is – bűnösségük teljeskörű megállapítása mellett – végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség két vádlott vonatkozásában fellebbezett a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének felemelése érdekében. Az egyik felmentett terhelt vonatkozásában – bűnössége megállapítása mellett – szintén próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és lefokozás kiszabása érdekében fellebbezett az ügyészség.

Az ügyészség összesen hét vádlott esetében jelentett be fellebbezést a vagyonelkobzás elrendelése vagy felemelése érdekében.

Keresztes Imre tudatta: a nyomozó ügyészségek 2019. február 1-jén megvalósult szervezeti átalakítására figyelemmel az ítélethirdetésig a vádképviseletet a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya látta el, míg a jogorvoslati nyilatkozatot annak jogutódja, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség tette.

A Debreceni Katonai Törvényszék L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.