Tatár-Kis Péter pályázatát támogatták a fővárosi bírák


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tatár-Kis Péter jelenlegi elnök elnöki pályázatát támogatta a Fővárosi Törvényszék véleménynyilvánító összbírói értekezletén hétfőn a bírók többsége – tudatta a törvényszék közleményben.

Az értekezleten a fővárosi bírói kar 78,6 százaléka vett részt. A megjelent, csaknem 600 bíró 51,46 százaléka Tatár-Kis Péter elnöki pályázatát támogatta, míg a korábbi elnök, Fazekas Sándorét 49,4 százalék.

Tatár-Kis Péter 2019. június 17. óta a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke. Kiemelt céljai között szerepel többek között az elnökség és a munkavállalók közötti munkakapcsolatok minél szorosabbra fűzése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása, magasan képzett munkatársak foglalkoztatása, és az épület-korszerűsítő beruházások folytatása – áll a közleményben.

Tatár-Kis Péter hivatali ideje alatt a Fővárosi Törvényszék elnyerte a bronz fokozatú Családbarát Munkahely címet, az elmúlt két hónapban jelentősen bővült a bírák és igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzési lehetősége. Az otthondolgozás olyan munkavállalói csoportok számára is lehetővé vált, amelyeknél az korábban nem volt biztosított.

Az értekezleten a bírák véleményt nyilvánítottak a Fővárosi Törvényszék újonnan létrehozott Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumainak kollégiumvezetői álláshelyeire benyújtott pályázatokról is. Rácz Krisztina Közigazgatási Kollégium kollégiumvezetői pályázatát 82,44 százalék, Ilyés-Farkas Gabriella Munkaügyi Kollégium kollégiumvezetői pályázatát 88,81 százalék támogatta.

A járványügyi helyzetre tekintettel a fővárosi összbírói értekezletet a Groupama Arénában tartották meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.