Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tavaly több mint 13 ezer távtárgyalás történt a magyarországi börtönökben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos parancsnoksága (BvOP) kedden.
Azt írták: az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy megteremtsék a magyarországi börtönökben a távtárgyalások feltételeit, azok alkalmazásának ugyanis megkérdőjelezhetetlen előnyei vannak. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények mellett ma már a bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség és más hatóságok is „sokkal korszerűbben és költséghatékonyabban tudják lebonyolítani a fogvatartottakkal kapcsolatos eljárási cselekményeiket” – fűzték hozzá.
Kiemelték: a fejlesztések eredményeként „ma már valamennyi börtönben, összesen 70 videokonferencia-végpont biztosítja a fogvatartottak távmeghallgatását. Az új fejlesztésnek köszönhetően egyszerre valósul meg az adminisztratív munkateher-csökkentés, valamint a gyors, digitális alapú ügyintézés”.
Hangsúlyozták, hogy a távtárgyalás alkalmazása a büntetés-végrehajtási szervezet számára havonta 4-5 millió forintos megtakarítást eredményez, és további szakmai előnye, hogy „a fogvatartottak külső mozgatás nélküli, intézeten belüli meghallgatása minimalizálja a biztonsági kockázatot is”.
A távtárgyalások alkalmazásának népszerűségét mutatja, hogy 2022-ben a hazai börtönökben megvalósuló távtárgyalások száma elérte a 13 362 esetet – írták. Közölték azt is: szakmai egyeztetést folytatnak a társzervekkel – így kiemelten az Országos Bírósági Hivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal – arról, hogy „a videóhívás útján megvalósuló tárgyalás és a digitális alapú előállítás-foglalás lehetőségével” hogyan tudnak még nagyobb számban élni az érintett hatóságok.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
