Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester esetében helybenhagyta az Andrássy úti ingatlanok ügyében másodfokon eljáró bíróság a felfüggesztett szabadságvesztést, de a pénzbüntetést mellőzte, a többi vádlottat pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesítette.
A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete jogerős.
A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A hetvenmillió forintos pénzbüntetést ugyanakkor mellőzte, mert – mint az indokolásban elhangzott – nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a vádlott haszonszerzési céllal követte volna el.
A többi vádlott esetében a bíróság az első fokon megállapított bűncselekményt hanyag kezelés vétségének minősítette, a társtettesi elkövetésre utalást mellőzte, és a vádlottakat megrovásban részesítette.
A megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.
A Fővárosi Törvényszék tavaly január 24-én hozott elsőfokú ítéletében másfél és két év közötti felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a vádlottakat. Az ügyész végrehajtandó szabadságvesztésért, a vádlottak felmentésért fellebbeztek, így került a táblabíróság elé az ügy.
[htmlbox BDT]
A vádlottak VI. kerületi szocialista, szabaddemokrata politikusként vettek részt a két ingatlan pályáztatás nélküli, áron alul történő eladásáról szóló döntésben. A vádlottak túlnyomó többsége az önkormányzati képviselő-testület tagjaként szavazta meg az elidegenítést.
A vádlottak a történteket nem tagadták, de mindvégig vitatták bűnösségüket.
Máziné Szepesi Erzsébet, az ügyben másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az indokolásban elmondta: az elsőfokú bíróság betartotta a perrendi szabályokat, az ügy megítélése szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta, indokolási kötelezettségének pedig példaértékűen eleget tett.
Azt mondta, hogy az ingatlanok értékesítésével nem volt probléma, de a módjával igen.
Fürst György esetében a másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az eshetőleges szándékkal elkövetett hűtlen kezelésben. Az eshetőleges szándék ott érhető tetten, hogy önkényesen válogatott a beérkezett pályázatok közül, és a kiválasztott pályázat alapján készített előterjesztést.
A bíró rámutatott, hogy egy ülésen döntöttek az Andrássy út 3. és 47. értékesítéséről, így a vádlott esetében „kitartó szándékról semmiféleképpen nem lehet szó”.
A bíróság szerint Fürst György kivételével a vádlottak azért döntöttek a törvényben előírt versenyeztetési kötelezettség mellőzése mellett, mert a tőlük elvárható körültekintést elmulasztották. Gondatlanságból nem tudtak arról, hogy a versenyeztetés mellőzésére felhozott indokok erre nem nyújtanak törvényes alapot. A terhükre megállapított gondatlan vétség olyan csekély súlyú cselekmény, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen a vádlottakkal szemben. Ezért is alkalmazták a legenyhébb intézkedést, a megrovást – mondta Máziné Szepesi Erzsébet.
A több mint fél évtizede kezdődött per során három vádlott, köztük az egykori VI. kerületi polgármester és az egyik alpolgármester elhunyt.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!