Terézvárosi ingatlanok: Fürst felfüggesztettet kapott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármester esetében helybenhagyta az Andrássy úti ingatlanok ügyében másodfokon eljáró bíróság a felfüggesztett szabadságvesztést, de a pénzbüntetést mellőzte, a többi vádlottat pedig hanyag kezelés vétsége miatt megrovásban részesítette.


A Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete jogerős.

A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A hetvenmillió forintos pénzbüntetést ugyanakkor mellőzte, mert – mint az indokolásban elhangzott – nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a vádlott haszonszerzési céllal követte volna el.

A többi vádlott esetében a bíróság az első fokon megállapított bűncselekményt hanyag kezelés vétségének minősítette, a társtettesi elkövetésre utalást mellőzte, és a vádlottakat megrovásban részesítette.

A megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.

A Fővárosi Törvényszék tavaly január 24-én hozott elsőfokú ítéletében másfél és két év közötti felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a vádlottakat. Az ügyész végrehajtandó szabadságvesztésért, a vádlottak felmentésért fellebbeztek, így került a táblabíróság elé az ügy.

[htmlbox BDT]

 

A vádlottak VI. kerületi szocialista, szabaddemokrata politikusként vettek részt a két ingatlan pályáztatás nélküli, áron alul történő eladásáról szóló döntésben. A vádlottak túlnyomó többsége az önkormányzati képviselő-testület tagjaként szavazta meg az elidegenítést.

A vádlottak a történteket nem tagadták, de mindvégig vitatták bűnösségüket.

Máziné Szepesi Erzsébet, az ügyben másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az indokolásban elmondta: az elsőfokú bíróság betartotta a perrendi szabályokat, az ügy megítélése szempontjából releváns bizonyítékokat feltárta, indokolási kötelezettségének pedig példaértékűen eleget tett.

Azt mondta, hogy az ingatlanok értékesítésével nem volt probléma, de a módjával igen.

Fürst György esetében a másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az eshetőleges szándékkal elkövetett hűtlen kezelésben. Az eshetőleges szándék ott érhető tetten, hogy önkényesen válogatott a beérkezett pályázatok közül, és a kiválasztott pályázat alapján készített előterjesztést.

A bíró rámutatott, hogy egy ülésen döntöttek az Andrássy út 3. és 47. értékesítéséről, így a vádlott esetében „kitartó szándékról semmiféleképpen nem lehet szó”. 

A bíróság szerint Fürst György kivételével a vádlottak azért döntöttek a törvényben előírt versenyeztetési kötelezettség mellőzése mellett, mert a tőlük elvárható körültekintést elmulasztották. Gondatlanságból nem tudtak arról, hogy a versenyeztetés mellőzésére felhozott indokok erre nem nyújtanak törvényes alapot. A terhükre megállapított gondatlan vétség olyan csekély súlyú cselekmény, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen a vádlottakkal szemben. Ezért is alkalmazták a legenyhébb intézkedést, a megrovást – mondta Máziné Szepesi Erzsébet.

A több mint fél évtizede kezdődött per során három vádlott, köztük az egykori VI. kerületi polgármester és az egyik alpolgármester elhunyt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.