Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Győri Ítélőtábla január 30-án ünnepelte újkori fennállásának tíz éves jubileumát, ez alkalomból a távoli múltra és az eltelt tíz évre egyaránt visszatekintő ünnepélyes összbírói értekezletet tartott.
A Győri Ítélőtábla múlt pénteken ünnepélyes összbírói értekezleten emlékezett meg újkori fennállásának tízéves évfordulójáról. A megjelenteket – így az ítélőtáblák és a régió törvényszéki elnökeit, kollégiumvezetőit, az ügyvédi kamarák elnökeit, a területi közjegyzői kamara elnökét, valamint a Széchenyi István Egyetem jogi karának dékánját – Világi Erzsébet, a táblabíróság elnökhelyettese köszöntötte. Mint mondta, az Alaptörvény megalkotásakor az is nagy kérdés volt, hogy a sarkalatos törvényeknek, közülük is az igazgatási rendszerünkre kihatóaknak az összhangja hogyan teremthető meg.
A jubileumi eseményen az alkotmánytan professzora, Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró tartott előadást Az Alaptörvény és az igazságszolgáltatás címmel, egyúttal kitért az ítélőtáblák újkori történetének ismertetésére is. Mint fogalmazott, 1997-ben a jogorvoslati jog kiterjesztése és a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése „hozta képbe az ítélőtáblákat”. Ez egyúttal visszatérés volt a magyar közjogi tradíciókhoz, így biztosítva a négyfokú igazságszolgáltatás lehetőségét. Kukorelli István után Biczó Zalán egyetemi könyvtárvezető mutatta be a Győri Királyi Ítélőtábla egykor országos tekintélyt kivívott elnökeit.
Ptk. Mesterhármas – Családjog |
---|
Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara |
A Győri Ítélőtábla elnöke, Havasiné Orbán Mária korábban nyílt pályázatot hirdetett a táblabíróság szakmai könyvtárának elnevezésére. A bírálóbizottság tagja volt Zámbó Tamás a polgári és Széplaki László a büntető kollégium vezetője, valamint Vadászné Szabó Anikó a könyvtár vezetője. A nyertes aspiráns Knapp László volt, akinek pályamunkája alapján a szakmai könyvtár névadója Vörösmarty Béla, a Győri Királyi Ítélőtábla egykori elnöke lett. Az ünnepélyes rendezvény záróaktusaként az ő névtáblájának felavatására került sor.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!