Tíz éves a Győri Ítélőtábla


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Győri Ítélőtábla január 30-án ünnepelte újkori fennállásának tíz éves jubileumát, ez alkalomból a távoli múltra és az eltelt tíz évre egyaránt visszatekintő ünnepélyes összbírói értekezletet tartott.


A Győri Ítélőtábla múlt pénteken ünnepélyes összbírói értekezleten emlékezett meg újkori fennállásának tízéves évfordulójáról. A megjelenteket – így az ítélőtáblák és a régió törvényszéki elnökeit, kollégiumvezetőit, az ügyvédi kamarák elnökeit, a területi közjegyzői kamara elnökét, valamint a Széchenyi István Egyetem jogi karának dékánját – Világi Erzsébet, a táblabíróság elnökhelyettese köszöntötte. Mint mondta, az Alaptörvény megalkotásakor az is nagy kérdés volt, hogy a sarkalatos törvényeknek, közülük is az igazgatási rendszerünkre kihatóaknak az összhangja hogyan teremthető meg.

A jubileumi eseményen az alkotmánytan professzora, Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró tartott előadást Az Alaptörvény és az igazságszolgáltatás címmel, egyúttal kitért az ítélőtáblák újkori történetének ismertetésére is. Mint fogalmazott, 1997-ben a jogorvoslati jog kiterjesztése és a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése „hozta képbe az ítélőtáblákat”. Ez egyúttal visszatérés volt a magyar közjogi tradíciókhoz, így biztosítva a négyfokú igazságszolgáltatás lehetőségét. Kukorelli István után Biczó Zalán egyetemi könyvtárvezető mutatta be a Győri Királyi Ítélőtábla egykor országos tekintélyt kivívott elnökeit.

Ptk. Mesterhármas – Családjog

Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás
Szülői felügyeleti jog szabályozása, gyakorlásának elvei; gyermek elhelyezése harmadik személynél; kapcsolattartás szabályozása
Házassági vagyonjogi rendszer

2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara

Részletek és jelentkezés >>

A Győri Ítélőtábla elnöke, Havasiné Orbán Mária korábban nyílt pályázatot hirdetett a táblabíróság szakmai könyvtárának elnevezésére. A bírálóbizottság tagja volt Zámbó Tamás a polgári és Széplaki László a büntető kollégium vezetője, valamint Vadászné Szabó Anikó a könyvtár vezetője. A nyertes aspiráns Knapp László volt, akinek pályamunkája alapján a szakmai könyvtár névadója Vörösmarty Béla, a Győri Királyi Ítélőtábla egykori elnöke lett. Az ünnepélyes rendezvény záróaktusaként az ő névtáblájának felavatására került sor.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.