Több feladat, kevesebb forrás: nehéz helyzetben a vállalati jog területe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok jogi osztályainak optimalizálniuk kell működési modelljüket annak érdekében, hogy megfeleljenek a menedzsment igényeinek, illetve a szabályozói környezet és a digitális átalakulás okozta változásoknak – állapítja meg az EY világszerte 1058 jogi vezető megkérdezésével készült felmérése.

A következő két évben a cégek 82 százaléka tervezi jogi osztálya költségeinek csökkentését annak ellenére, hogy a megkérdezettek döntő többsége (87%) szerint az utóbbi öt évben növekedett a menedzsment igénye a jogi információk iránt – derül ki az EY globális kutatásából.

„A jogi osztályoknak olyan jelentős változásokra kell felkészítenie a vállalatokat Magyarországon is, mint például a GDPR okozta paradigmaváltás, a nemzetközi szinten megvalósuló, adóelkerülés elleni akcióterv (BEPS), a banki referencia kamatlábak számítási módjának kivezetése (IBOR) vagy akár az amerikai adóreform, nem beszélve egy esetleges Brexit kimeneteleiről” – emelte ki dr. Sefer Iván, az EY Law irodavezető partnere.

Nem teszi könnyebbé a jogi terület helyzetét, hogy belső erőforrások terén is kihívásokkal küzdenek a társaságok: ötből három vezető (59%) szerint szervezeténél problémát okoz a megfelelő szakértők felvétele és megtartása. A megkérdezettek közel kétharmada (64%) ráadásul úgy véli, hogy a döntéshozók előbb invesztálnak alapvető fontosságú innovatív technológiai fejlesztésekbe a szervezet más területein, mint például a HR, az informatika vagy a pénzügy. A jogi osztályok digitális fejlődését leginkább a napi feladatok okozta időnyomás (36%) és a költségmegszorítások (32%) hátráltatják a válaszadók szerint.

„A többletfeladatok és a költségcsökkentés kapcsán támasztott elvárásoknak történő megfelelés érdekében a vállalatok vezetőinek a jogi osztályokat is intenzíven be kell vonniuk a szervezet digitális fejlesztésébe. A fenntartható növekedéshez külső tanácsadók bevonására, szakképzett munkaerő felvételére, valamint tehetséges kollégáik megtartására és továbbképzésére kell fókuszálniuk a döntéshozóknak” – tette hozzá dr. Sefer Iván.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.