Törvény sürgeti majd a bírókat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Soron kívül értékelhetik egy bíró tevékenységét, ha egy általa tárgyalt per két éven túl van folyamatban. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn döntött az erről szóló módosító indítvány benyújtásáról. Handó Tündének korábban nem tetszett a javaslat.

A bizottsági módosító javaslat szerint az értékelést akkor kell elvégezni, ha a perben eljáró bíró személyében változás nem történt, és a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt. A bizottság az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításához nyújtotta be a javaslatot. Ez az előterjesztés az ároktői üggyel összefüggésben eltörölné az előzetes letartóztatás felső korlátját a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

A múlt héten még két alternatívát fogadott el a bizottság az egyik a két, a másik a három éve húzódó ügyek esetében rendelte volna el a vizsgálatot, amely alól felmentést jelentett volna, ha a bíró folyamatban lévő pereinek száma az országosan egy bíróra jutó perek számát legalább tíz százalékkal meghaladja. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke akkor közölte, a bírói minősítés nem egyszerű eljárás, azt egy másik bíró végzi, akit így kivonnak az ítélkezésből. Úgy értékelte, fontos, hogy minden bírói mulasztást kivizsgáljanak és értékeljék a bírót, de azt kérte, hogy a három éven túli ügyeket vivő bírókra vonatkozzon a módosítás.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára a hétfői bizottsági ülésen felhívta arra a figyelmet, hogy az OBH elnöke ebben a formában nem támogatta a javaslatot.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint ez a módosító indítvány az ő korábbi javaslatuk rendkívül rossz verziója. Mint mondta, azt javasolták, hogy ha az ügy elhúzódása miatt a terheltet el kell engedni az előzetes letartóztatásból, legyen egy kötelező vizsgálat az eljáró bíróval, ügyésszel szemben. Szerinte a jövőben tömegesen kell majd ezeket a bíróvizsgálatokat lefolytatni, a bírók munkája nem nagyon fog másból állni, mint hogy a kollégáikat értékelik.

Répássy Róbert azt mondta, a központi régióban – a Fővárosi Törvényszéken, budapesti bíróságokon – eleve meghaladja tíz százalékkal az országos átlagot az ügyérkezés, azaz kizárt, hogy a központi régiókban a bírók munkáját meg lehessen vizsgálni. Hozzátette: a két éven túli ügyeknél már most is meg kell vizsgálni a per iratait, csak eddig nem volt a bíróra kiható következménye.

Az alkotmányügyi bizottság a korábbi, alternatívákat tartalmazó javaslatait visszavonta az új módosító indítvány benyújtásával egyidejűleg.

A testület általános vitára alkalmasnak találta az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosítását. Répássy Róbert a javaslatban szereplő, az alkotmánybírákra vonatkozó szabályozásról elmondta, a régi alkotmány nem tartalmazott rendelkezést az alkotmánybírák megbízatási időtartamára, sem a hosszára, sem a felső korhatárra. Így az alkotmánybírósági törvény szabadon rendelkezhetett arról, milyen hosszú a megbízatási időtartam – fűzte hozzá. Az alaptörvény azonban tartalmazza a megbízatás időtartamát, azaz a 12 évet – folytatta – , ezért a kormány értelmezése szerint ezt a törvény nem korlátozhatja.

Répássy Róbert úgy érvelt, amennyiben az alaptörvény a 12 éves időtartamot meghatározza, úgy az alkotmánynál alacsonyabb szintű jogszabály rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.

(Forrás: MTI)

---