Törvénymódosítás ide, törvénymódosítás oda, továbbra is az anyák javára döntenek

A Polgári törvénykönyv tavalyelőtti módosítása szerint a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelheti a gyermek váltott elhelyezését, azaz a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával él a válás után. A tapasztalatok szerint azonban minden maradt a régiben, a bíróságok továbbra is elsöprő többséggel az anya javára döntenek, és száz válófélben lévő apából legfeljebb háromnak adnak váltott nevelési jogot.

A Polgári törvénykönyv két és fél évvel ezelőtti módosítása lehetőséget ad arra, hogy a bíró az egyik szülő kezdeményezésére elrendelje a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését, ami azt jelenti, hogy a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával lesz a válás után. A korábbi szabályok alapján erre a megoldásra csak egyezség esetén volt lehetőség, ami – legalábbis az igazságügyi kormányzat szerint – túl merevnek bizonyult.

Bővült a mozgástér

Az ítélkezési gyakorlat az elmúlt évtizedekben nem volt egységes a tekintetben, hogy a bíróság szülői egyetértés hiányában rendelkezhet-e a gyermek váltott elhelyezéséről. Ebből következik, hogy válás után a gyermek csak abban az esetben tölthetett ugyanannyi időt mindkét szülőjével, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolták.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy válás után a közös szülői felügyelet automatikusan fennmarad, hanem azt, hogy bővült a mozgástér, hiszen a bíróság – mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben – az egyik szülő kérelmére is határozhat úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad.

Vagyis a következők jelenleg a szülői felügyelet gyakorlásának főbb szabályai:

1. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
2. A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
3. A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.
4. Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

A jogvédők kiakadtak

Három jogvédő szervezet, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség teljesen kiakadt a módosításon. Mint közös levelükben megírták, a három szervezet a minisztériumnak megküldött írásos véleményében egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik annak bevezetését.

A bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív szervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat. Bár a jogvédők véleményét bekérték, elmondásuk szerint nem kaptak visszajelzést.

A tapasztalatok szerint nem változott a bírósági gyakorlat.

---