Tovább lehetnének előzetesben a fiatalkorúak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehessenek előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig – javasolja a parlament alkotmányügyi bizottsága.


Az új, július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) alapján az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.

A büntetőeljárási szabályok szerint fiatalkorú előzetes letartóztatását csak különösen súlyos bűncselekmény miatt lehet elrendelni. Arról, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell-e letölteni, a bíróság dönt.

A 14 éven felüliek jelenleg két évig lehetnek előzetes letartóztatásban. Korábban a parlament ezt egy évre szállította volna le az új Btk. hatályba lépésével egy időben, és ugyancsak egy évig tartó előzetes letartóztatást tett volna lehetővé a büntethetővé váló 12 és 14 év közöttieknél. Őket azonban ezalatt csak javítóintézetben lehet majd fogva tartani.

Az alkotmányügyi bizottság viszont most – a büntető tárgyú törvények módosításával – azt javasolja, hogy a 14 éven felüliek ezután is két évig lehessenek előzetesben, a 12 és 14 év közöttiek pedig legfeljebb egy évig.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.