Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt években számos jelentős változás történt a hazai szabályozási környezetben, ami tovább növelheti az ország versenyképességét – mondta el Trócsányi László igazságügyi miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) üzleti reggelijén, áll a JVSZ közleményében.
A JVSZ, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztálya és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara közös szervezésében megvalósult üzleti reggelin Dr. Trócsányi László számolt be az Igazságügyi Minisztérium által az elmúlt időszakban elért jelentős változásokról, valamint jövőbeni terveiről.
A rendezvényt Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „Ahhoz, hogy a magyar cégek igazán versenyképesek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, versenyképes jogi környezetre van szükség, ennek megteremtésében pedig elengedhetetlen szerepe van az Igazságügyi Minisztérium munkájának.” Az elnök továbbá hozzátette: „a Joint Venture Szövetség és az Igazságügyi Minisztérium több mint két éve kötött stratégiai megállapodást annak érdekében, hogy közösen fejlesszék a jogi környezet feltételeit. A közös munkát folytatni fogjuk, és szövetségünk mindent megtesz, hogy szakmai észrevételeivel érdemben támogatni tudja a minisztérium munkáját!”
Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter beszéde elején kiemelte, hogy Magyarországon egy túlburjánzó jogalkotás tapasztalható, aminek okai a következők: a szakértők szerepének növekedése, az egyre hosszabb és részletesebb jogszabályok, a túlszabályozás és a felülszabályozás. Mint mondta, ez egy világjelenség, de hozzátette, hogy a minisztérium törekszik az önmérsékletre ezen a területen.
Elmondása szerint a minisztérium munkájának a tervezés szempontjából két fajtáját lehet megkülönböztetni: a „nem tervezhető, ad hoc” és a „terv szerinti, programszerű” jogalkotás. Mind a két típusú jogalkotásra számos példa hozható az elmúlt évekből. A nem tervezhető jogalkotási feladatok között elsőként említette a devizahiteles ügyek szabályozását, aminek során négy törvény került elfogadásra. és amelyeknek köszönhetően jelentősen csökkent a tényleges és lehetséges bírósági ügyek száma. Szintén ilyen nem terv szerinti jogalkotás körébe tartozóan került sor a magáncsőd intézményének bevezetésére és a családi otthonteremtési támogatás 2015. év végi újraszabályozására.
Az igazságügyi miniszter a programszerű munkák közül egyik legjelentősebbnek az új polgári törvénykönyv módosításának elfogadását emelte ki. A módosítás szükségességének vizsgálata során számos új igényt is figyelembe kellett venni, amellett, hogy az új kódex esetében különösen jelentős szempont volt a jogbiztonság, ami önmérsékletre intette a jogalkotót. Legjelentősebb változás a zálogjog területén történt: a gyakorlatban nem bevált különvált zálogjog intézménye helyett ismételten bevezetésre került az önálló zálogjog intézménye, amit a jelzáloglevél hitel piac növekedésének gazdaságpolitikai célja indokolt, valamint az értelmezési bizonytalanság kiküszöbölésre került a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozásában. További munkák között kiemelte még az új polgári perrend kidolgozását, az új szakértői törvényt, valamint a civil nyilvántartás szabályozásának módosítását is.
Dr. Trócsányi László az előadása végén kitért az európai uniós jogi szabályozásra is, ami véleménye szerint versenyképesség szempontjából nagyon fontos kérdés. Elmondása szerint jelentős érdekellentétek vannak a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok között, ezért a jövőben ezen a területen is sok munkája lesz a minisztériumnak.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
