Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szükség van az új fizetésképtelenségi törvény megalkotására, amely érinti többek között a csődtörvényt, a cégeljárás egyszerűsítését, a törlési eljárásokat és a végelszámolási eljárásokat is – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vállalatvezetői fórumán, Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta: érvényre kell juttatni a hitelezői érdekek védelmét, ezen belül kiemelt hangsúlyt kell kapnia a biztosítékkal, például zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelezők érdekeinek.
További fontos cél, hogy lehetőség szerint megmentsék az adós vállalkozás működőképességét. Mindemellett törekedni kell arra, hogy a menthetetlen, vagyonnal nem rendelkező cégek ügyét a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben, költségkímélően lehessen lezárni – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszter szerint a fizetésképtelenségi eljárásban jelentős szerepet kapnak a speciális gazdasági szakkérdések, amelyek közgazdasági és pénzügyi ismereteket igényelnek, ezért fontos lenne a bíró jogi munkájának szakmai támogatása. Említést tett arról is, hogy ezzel összefüggésben felmerül a fizetésképtelenségi eljárások koncentrálása, ennek keretében országosan néhány törvényszék kijelölése is.
Hozzátette, hogy a cégeljárás egyszerűsítésére is vannak tervek, többek között egy automatizáló rendszert valósítanának meg, annak koncepcióit az év végéig fogalmazzák meg.
A miniszter kiemelte, az Igazságügyi Minisztérium (IM) célja a jogállam erősítése, ennek érdekében alakítják ki az új közigazgatási bírósági rendszert is. 2020. január 1-jétől egyfokozatúvá válhat a közigazgatási eljárás döntési rendszere, azonnal bírósághoz lehetne majd fordulni, amely kétfokozatú lesz.
Beszélt arról is, hogy a tárcának több mint 600 dolgozója volt, a létszám mostanra mintegy 400-ra csökkent. A leépítés nemcsak az IM-et érintette, hanem valamennyi más tárcát, és fogja érinteni a területi közigazgatást is – jegyezte meg.
A fórumot megelőzően az Igazságügyi Minisztérium és a JVSZ megújította stratégiai együttműködési megállapodását, amelynek köszönhetően a szövetség folytatja a minisztérium által készített jogszabály tervezetekhez kapcsolódó véleményezési munkát.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!