Trócsányi: új fizetésképtelenségi törvényt kell alkotni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szükség van az új fizetésképtelenségi törvény megalkotására, amely érinti többek között a csődtörvényt, a cégeljárás egyszerűsítését, a törlési eljárásokat és a végelszámolási eljárásokat is – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vállalatvezetői fórumán, Budapesten.

A miniszter hangsúlyozta: érvényre kell juttatni a hitelezői érdekek védelmét, ezen belül kiemelt hangsúlyt kell kapnia a biztosítékkal, például zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelezők érdekeinek.

További fontos cél, hogy lehetőség szerint megmentsék az adós vállalkozás működőképességét. Mindemellett törekedni kell arra, hogy a menthetetlen, vagyonnal nem rendelkező cégek ügyét a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben, költségkímélően lehessen lezárni – tette hozzá a tárcavezető.

A miniszter szerint a fizetésképtelenségi eljárásban jelentős szerepet kapnak a speciális gazdasági szakkérdések, amelyek közgazdasági és pénzügyi ismereteket igényelnek, ezért fontos lenne a bíró jogi munkájának szakmai támogatása. Említést tett arról is, hogy ezzel összefüggésben felmerül a fizetésképtelenségi eljárások koncentrálása, ennek keretében országosan néhány törvényszék kijelölése is.

Hozzátette, hogy a cégeljárás egyszerűsítésére is vannak tervek, többek között egy automatizáló rendszert valósítanának meg, annak koncepcióit az év végéig fogalmazzák meg.

A miniszter kiemelte, az Igazságügyi Minisztérium (IM) célja a jogállam erősítése, ennek érdekében alakítják ki az új közigazgatási bírósági rendszert is. 2020. január 1-jétől egyfokozatúvá válhat a közigazgatási eljárás döntési rendszere, azonnal bírósághoz lehetne majd fordulni, amely kétfokozatú lesz.

Beszélt arról is, hogy a tárcának több mint 600 dolgozója volt, a létszám mostanra mintegy 400-ra csökkent. A leépítés nemcsak az IM-et érintette, hanem valamennyi más tárcát, és fogja érinteni a területi közigazgatást is – jegyezte meg.

A fórumot megelőzően az Igazságügyi Minisztérium és a JVSZ megújította stratégiai együttműködési megállapodását, amelynek köszönhetően a szövetség folytatja a minisztérium által készített jogszabály tervezetekhez kapcsolódó véleményezési munkát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.