Tuzson Bence: az MI jogi alkalmazását vizsgálták az uniós igazságügyi miniszterek informális ülésén


Az Európai Unió (EU) jogi versenyképessége volt a központi téma az uniós igazságügyi miniszterek keddi budapesti informális tanácsülésén – ismertette az igazságügyi miniszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence kiemelte, sikeres munkanapon vannak túl, amelynek az egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy olyan valós témákat vegyen napirendre az EU, amelyek hosszútávon pozitívan befolyásolhatják a működését.

Az egyik legfontosabb feladat az unió versenyképességének megerősítése, amely gazdasági jellegű kérdésnek tűnhet, de központba kell helyezni az EU jogi versenyképességét is, amely annyit jelent, hogy az unió jogszabályainak szolgálniuk és alátámasztaniuk kell a versenyképességet – mondta a miniszter.

„Fel kell rázni Európát” nemcsak gazdasági szempontból, hanem a jogi kérdések szempontjából is – fogalmazott.

Beszámolója szerint a megbeszélések során azonosítottak néhány olyan területet, amely a versenyképességet tudja erősíteni az Európai Unióban: a jogalkotás folyamatának és a jogszabályoknak az egyszerűsítése, valamint az átláthatóságuk növelése.

A jelenlévő uniós országok többsége egyet is értett az elképzelésekkel, és kreatív munka indult el – számolt be róla Tuzson Bence.

A miniszter közölte, hogy a megbeszélésen vizsgálták mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségét a jog területén. Átnézték a jó gyakorlatokat azzal kapcsolatban, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát a bírósági gyakorlatban, a jogszolgáltatásban alkalmazni annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a jogérvényesítés – mondta el Tuzson Bence példaként megemlítve a kiadandó dokumentumok anonimizálásának esetét.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia ugyan komoly segítséget tud nyújtani, de a döntéseket mindig embereknek kell meghozniuk, továbbá arra, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárulhat az alapvető jogok fejlődéséhez, de fontos, hogy ne korlátozza azok érvényesülését.

A mesterséges intelligencia másik felhasználási lehetősége a jogszabályok áttekintése, az unióban ugyanis egyre több jogszabályt alkotnak, ennek következménye pedig jogi átláthatatlanság lehet, ezért a tájékozódást segítheti a mesterséges intelligencia – mondta el.

Magyarországon már elindult egy projekt, amelyben a mesterséges intelligencia a jogszabályokban való eligazodásban segít, jogi probléma esetén megmutatja melyik jogszabályt kell alkalmazni és mi a joggyakorlat – jegyezte meg a miniszter.

Tuzson Bence elmondta azt is, hogy az egyeztetésen szó esett stratégiai iránymutatásokról is, az európai jogalkotás a fő fókuszpontjairól a következő időszakban. Elindították a gondolkodást abba az irányba, hogy a versenyképességet, a jogrendszer átláthatóságát, és az alapvető jogok érvényesülését kell a legfontosabb kérdésnek tekinteni – tette hozzá a miniszter.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.