Ügyfeleit károsította meg az ügyvéd


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntette miatt emelt vádat az ellen a korábban ügyvédként dolgozó pécsi nő ellen, aki 2009 és 2011 között két ügyfelét több mint 20 millió forinttal károsította meg.


A tényállás szerint a vádlott és az egyik sértett korábban munkatársak voltak, közöttük jó ismerősi viszony alakult ki. Erre tekintettel a vádlott ügyvédként közreműködött a sértett számos, ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletében. Mivel a sértett gyakran vásárolt, illetve értékesített ingatlanokat, a vádlott azt javasolta neki, hogy az ingatlanvásárlásra szánt, illetve az értékesítésből befolyt összegeket helyezze el nála ügyvédi letétbe, mivel annak magasabb a kamata, mint a piaci kamat, továbbá a letétbe helyezett összegre védelmet nyújt az ügyvédi felelősségbiztosítás.

Az ügyvédnő a letéti szerződésként nevesített, ténylegesen azonban színlelt szerződések alapján 2009 és 2011 között különböző összegeket vett át volt kollégájától, valamint annak lányától. A pénzt azonban a valóságban nem letétként kezelte, nem fektette be a sértettek által engedélyeztett módon, hanem azt saját céljaira fordította.

Az ügyvédnő ezzel több mint 20 millió forint kárt okozott a sértetteknek. Cselekménye jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének minősül, amelynek büntetési tétele a Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

(ugyeszseg.hu)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.