Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vádlottak hamis önerő-igazolással juthattak magyar és uniós költségvetési forrásból 822 millió forint támogatáshoz egy kisteleki szállodaépítéshez.
A nőt és a két férfit – akik egyike ügyvéd – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012 nyarán a társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások fejlesztését is lehetővé tevő pályázati felhívást tett közzé. A vádirat szerint az egymással élettársi kapcsolatban álló férfi és nő 2012 szeptemberében nyújtott be pályázatot az általuk vezetett és irányított cég nevében egy Kistelekén megvalósítandó hotel és gyógyászati központ felépítésére. A vádlottak által benyújtott pályázat célja egy olyan gyógyászati centrum kialakítása volt, ahol egy helyen 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló szolgáltatás érhető el, a központban összesen 76 szállás és fekvőbeteg férőhelyet alakítottak volna ki.
A pályázati dokumentáció szerint a beruházás összköltsége 1,2 milliárd forint volt, ennek 70 százalékát, 822 millió forintot vissza nem térítendő támogatás fedezett volna, a vádlottak 364 millió forint saját forrása mellett. Az önerő meglétét a vádlottak valótlan tartalmú nyilatkozatokkal igazolták, többek között vádlott-társuk, egy szegedi ügyvéd által készített valótlan kölcsönszerződéssel, valamint egy letéti igazolással, mely szerint elhelyezték az ügyvédi letéti számlán az önerő teljes összegét. Ténylegesen azonban a vádlottak nem rendelkeztek a szükséges összeggel.
A projekthez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 698, a magyar állam 124 millió forint támogatást nyújtott. A vádlottak a kivitelezés megkezdése után röviddel a támogatást elnyerő céget eladták. Az új tulajdonos a támogatás összegét a beruházásra fordította, azonban az önerő hiányában nem tudta azt befejezni, a kivitelezéssel 2016. végén leállt. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017 áprilisában elállt a szerződéstől, és visszakövetelte a kifizetett teljes támogatási összeget.
A vádlottak 822 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A nyomozás során a magyar hatóságok felhasználták az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásában tett megállapításokat is – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.
(MTI)
