Új alapokra helyezi együttműködését az adatmegosztás terén a Központi Statisztikai Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság (KH) – jelentette be a két szervezet csütörtöki közleményében.
A megkötött együttműködési megállapodás értelmében a két szervezet tudásmegosztással és szakmai képzésekkel is segíti majd egymást. Az egységes és átlátható módszertani gyakorlatok lefektetésével, illetve az adatmegosztás jogi kereteinek meghatározásával a két szervezet értékesebb statisztikai információkat szolgáltathat a társadalom, valamint a gazdasági- és állami szereplők, illetve a tudományos élet képviselői felé – olvasható a közleményben.
Emlékeztetnek: a KSH 2020-ban akkreditálta a Közbeszerzési Hatóság (KH) statisztikai tevékenységét, amelynek köszönhetően a KH hazánkban elsőként önként csatlakozott a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz. A KH így közfeladatot ellátó szervként jó minőségű, hiteles és több évre visszatekintő kimutatások rendszeres publikálásával segíti elő a tárgyilagos tájékoztatást és a közbeszerzési piac elemzését – közölték.
A közlemény kiemelte: az együttműködéshez kapcsolódóan az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban elrendelt „Nettó 700 millió forintot elérő vagy meghaladó végleges összértékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások havi adatai” és a „Közbeszerzési eljárásban nyertes kis- és középvállalkozások havi adatai” című statisztikai adatátvételt, amely hozzájárul a KSH építőanyagokra vonatkozó statisztikai adatai minőségéhez.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
