Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Varga Zs. András egyetemi tanár, címzetes főügyész, volt közjogi legfőbbügyész-helyettes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője 2013. szeptember 1-jétől a dékáni feladatot látja el a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ebből az alkalomból beszélgettünk az új egyetemi vezetővel.
Az ügyészség után mennyire lesz kötött pálya a dékáni pozíció?
2000–2006 időszakban már betöltöttem a legfőbb ügyész helyettesi tisztséget, majd Polt Péter legfőbb ügyész úr 2011-ben újra engem választott maga mellé közjogi helyettesnek, amit nagy örömmel elfogadtam. Nagy kihívás volt abban a történelmi időszakban dolgozni, amikor az Alaptörvény, új alkotmányunk készült, hiszen az ügyészségre vonatkozó szabályok kialakításában, ennek figyelemmel kísérésében, a szakmai szempontjaink érvényesítésében, az új ügyészségi és jogállási törvény kialakításában jelentős szerepünk volt. Ezek a feladatok azok, amelyek az ember életében talán egyszer adódnak. Ehhez társult még a nemzetközi hatás is. A büntetőjogon kívüli ügyészi feladatoknál, amit ügyészként elláttam, mérföldkő volt 2012. év szeptembere, amikor az Európai Tanács elfogadta azt az ajánlást, ami a 8 éves munka folyamatát zárta le, és amelynek részese lehettem. Az ajánlás előkészítése során számos dokumentum született, és bízom benne, hogy a jövőben megváltoztatja az eddigi gondolkodásunkat a büntetőjogon kívüli ügyészi szerepről. Mindenesetre a magyarországi szabályozás teljesen összhangban áll az ajánlással. Ezután ért az a megtiszteltetés, hogy a PPKE JÁK Kari Tanácsának javaslatára, Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem. egyetemi tanár, rektor úr előterjesztésére az egyetem nagykancellárja, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr, 2013 szeptemberétől kinevezett három évre dékánnak. A dékáni megbízatás és az ügyészségi szolgálat összeférhetetlen, de talán a jövőben még lesz lehetőség arra, hogy visszatérjek az ügyészi pályára.
Varga Zs. András
Akkor ez csak egy fél váltásnak tekinthető.
Igen, sűrű volt az utóbbi évek ügyészségi munkája, bizonyos értelemben azt is lehet mondani, hogy elvégeztem az eddig rám bízott feladatokat, és eljött az idő, hogy más szolgálatot lássak el. Az egyetem előtérbe kerülése persze hosszabb folyamat volt, most a szakmai tevékenységem két meghatározó pillére közül az egyetemi vált hangsúlyossá, de újszerűen. A nyári felvételi eredmények megállapítása és a számos előkészítő munka után szembe kell néznem a dékáni feladatokkal, kihívásokkal. Egyetemi igazgatással eddig csak érintőlegesen foglalkoztam, így valószínűleg sok munkát igényel a megtanulása. Remélem, hogy az egyetem vezetői és a kollégáim türelmesek lesznek. Abból a szabadidőből, ami marad, igyekszem minél többet a családommal lenni.
Milyen tervei vannak erre a három évre?
A leköszönő dékán, Schanda Balázs egyetemi tanár úr vezetése kifejezetten eredményes volt, folytatni szeretném azt, amit ő hat év alatt épített. Persze sok minden változik körülöttünk, a felsőoktatás rendszere, a finanszírozás, új szakok indulnak, maga az élet is hoz változásokat. Ezekhez alkalmazkodni kell, miközben az Egyetem alapvető céljait nem szabad szem elől téveszteni. Nem az a dékánnak a legfontosabb feladata, hogy mindenféle megvalósíthatatlan víziókat találjon ki, egyébként is az egyetem fő irányát az Ex corde Ecclesiae apostoli rendelkezés és Egyetemünk küldetésnyilatkozata keretei között a rektor határozza meg, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell, a dékánnak is. Mindemellett ősztől sok újdonság lesz, számos új képzést indítunk, mint a kodifikátor jogász LLM szak, ami egy 1 éves levelező rendszerű képzés keretében a jogi diplomára ráépülő mesterszak, azaz a hallgatók viszonylag gyorsan szerezhetnek újabb mesterfokozatú diplomát, ráadásul kurrens területen. A képzés nemcsak a jogalkotásban közvetlenül részt vevő jogászoknak kínál alapvető jogszabály-szerkesztési ismereteket, hanem minden olyan jogi munkakörben dolgozó számára (köztisztviselők, közalkalmazottak, ügyvédek, jogtanácsosok), akik valamilyen módon szabályozással is foglalkoznak, illetve erre a területre kívánnak szakosodni. Másik új szakunk az igazságügyi igazgatási alapszak, amely úgy tűnik, máris népszerű, és kiegészíti igazságszolgáltatási pillérrel az eddigi közigazgatási és nemzetközi igazgatási irányú képzéseinket. A paletta tehát színes és széles. Természetesen meg kell említeni a tudományos képzés „koronagyémántját”, a Doktori Iskolát is, amely maga mögött tud több nemzetközi felsőoktatási szövetséget, amelyeknek Egyetemünk tagja. Ezt a kínálatot egészítik ki a Deák Ferenc Továbbképzési Intézet okleveles szakjogász és igazgatási szakemberképzései, a közbeszerzési szakjogász, agrárjogi-és vidékfejlesztési szakjogász, ingatlanforgalmi, környezetvédelmi, kriminalisztikai, sportjogi, társasági jogi és cégjogi szakjogász, tőkepiaci és bank szakjogász, versenyjogi szakjogász képzések. A DFTI 2013/14 év őszi félévétől induló újdonsága a szabályozott iparági szakjogász és jogi szakokleveles szakemberképzés. Továbbá a szakvizsga-felkészítő tanfolyamainkkal, szakirányú továbbképzéseinkkel és más szakmai tanfolyamokkal segítjük a végzett jogászokat.
Az oktatás, a publikálás továbbra is a szenvedélye. Számos sikeres konferenciát szervezett az egyetem az elmúlt időszakban, az elkövetkező időkben is terveznek szakmai fórumokat létrehozni?
Az ügyészi munkám mellett is oktattam és a dékáni feladataim mellett továbbra is igyekszem annyit oktatni, amennyit lehet, mert ha valaki beleszeret az oktatásba, akkor még kényszer hatására is nehezen tudna leszokni róla. Hasonló a helyzet a kutatással is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiemelt felsőoktatási intézmény, ahol az oktatás és a kutatás egyenlő hangsúlyban van, a hallgatók az oktatási oldalt látják, a konferenciáinkon elsősorban a tudományos oldal köszön vissza. A két tevékenység tulajdonképpen nem is választható el egymástól. Persze időszakonként valamelyik fontosabbá, hangsúlyosabbá válhat minden oktató életében, de teljesen nem hanyagolható el egyik sem. Ettől egyetem az egyetem. Az elmúlt időszakok konferenciái ennek tanúbizonyságai. Azt mutatják, hogy a Pázmány jogi kara benne él a tudományos közéletben, és igyekszik ahhoz hozzátenni a maga részét. E körben nagy segítségünkre voltak a TÁMOP elnyert forrásai, amelyeket igyekszünk jól hasznosítani. Jó néhány kötet megjelent az elmúlt egy-másfél évben, és doktoranduszaink is közelebb kerültek a kutatásaik eredményeként a tudományos fokozathoz, vagy már meg is szerezték azt.
Nemrég jelent meg a CompLex Kiadó kiadásában „Az ügyészek nagy kézikönyve”, melynek dr. Polt Péter legfőbb ügyésszel a társszerkesztői.
Az nem egyetemi keretek között jött létre, de nagyon fontos munka. Több mint húsz ügyész dolgozott rajta, nagy részük tudományos fokozattal rendelkezik vagy doktori tanulmányokat folytat. Nagy szüksége volt a szakmának egy ilyen egyedülálló kötetre, ami átfogja az egész ügyészi szervezetet, hasznos szakmai segítséget nyújt minden ügyésznek, sőt akár tankönyvként és ismeretterjesztő anyagként is használható. Polt Péter legfőbb ügyész úr mondta a kötet bemutatóján, hogy nemcsak az van benne, amit az ügyészégről tudni érdemes, hanem mindaz, amit ma tudni lehet az intézményről.
A cikk az Ügyvédvilág 2013 szeptemberi számában olvasható.
