Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Versenyjogi Egyesület tisztújító közgyűlésén Hegymegi-Barakonyi Zoltánt, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét választotta új elnökéül. Az Egyesület kiemelt célja a hazai versenykultúra fejlesztése, a tisztességes piaci magatartás népszerűsítése és a tisztességes piaci magatartás védelmére vonatkozó javaslatok kidolgozása és előterjesztése.
A Nemzetközi Versenyjogi Liga magyar tagszervezeteként működő Magyar Versenyjogi Egyesület alelnökének választották Bacher Gusztávot, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnerét és Fejes Gábort, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnerét. Az 1930-ban alapított Nemzetközi Versenyjogi Liga már 1936-ban Budapesten tartotta évi kongresszusát. A szervezet, a hazai tagozat támogatásával nemzeti és nemzetközi szinten vizsgálja a szellemi tulajdon védelmével és a tisztességtelen verseny tilalmával kapcsolatos szabályozást és jogalkalmazást.
A Magyar Versenyjogi Egyesület újonnan megválasztott elnöke, Hegymegi-Barakonyi Zoltán pályafutását 23 évvel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatalnál kezdte, 1994-ben csatlakozott a Baker & McKenzie nemzetközi jogi céghez, és 2013. óta vezeti annak budapesti irodáját. A nemzetközileg is elismert versenyjogi szakember jogi tanulmányait Magyarországon és az Egyesült Államokban végezte, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontja Tudományos Tanácsának tagja, és a világ versenyhatóságait tömörítő Nemzetközi Versenyjogi Hálózat (ICN) nem-kormányzati tanácsadója. Az egyesület új elnöke hangsúlyozta, hogy a tagság aktív közreműködésével tovább kívánja erősíteni a hosszú évek óta folytatott szakmai munkát, amelynek célja a tisztességes piaci verseny jogi feltételeinek – nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével történő – fejlesztése, és ezáltal a magyar vállalkozások sikeres piaci működésének és egyben jogkövető magatartásának előmozdítása.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
