Új kormányrendelet tiltja meg a kereskedőknek a különadó beszállítókra hárítását

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.

A 180/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendeletet módosította.

A május 1-jével bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs alapján fizetnek adót – jelezte a Deloitte.

Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt nem, vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük – tették hozzá a közleményben.

A Deloitte szerint a társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét.

Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerzőkre hárulhat, akiknek az lesz a feladatuk, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva, hogy az új adó miatt akár kevesebb mint felére vagy harmadára csökkenjen a nyereség – fogalmaz a tanácsadó cég.

Élelmiszer-beszállítókon azonban nehéz lesz spórolni – emelték ki.

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben, különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek esetében. Egyebek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény – idézte fel a Deloitte.

A kormány most ezt a szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát, és nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja az akciósként hirdetendő termékek közül – hangsúlyozták a közleményben.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de a Deloitte szerint nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.

(MTI, Jogászvilág)