Új rendelet a nem személyes adatok szabad áramlásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új rendelet célja, hogy felszámolja a nem személyes adatok szabad mozgásának útjában álló akadályokat.

Azt követően, hogy a digitális egységes piaci stratégia részként elfogadta az európai adatgazdaságról szóló, 2017. januári közleményt, a Bizottság nyilvános online konzultációt folytatott, strukturált párbeszédet szervezett a tagállamok körében és számos munkaértekezletet tartott a különböző érdekelt felekkel. Ezek az információgyűjtési kezdeményezések lehetővé tették egy hatásvizsgálat közzétételét.

2018. június 19-én az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást kötött a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletről.

„Az Európai Parlament ma elfogadta a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletet. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos közös nyilatkozatban üdvözölte az eredményt:

„Üdvözöljük az Európai Parlamentben a mai napon lezajlott szavazást. A digitális gazdaság és társadalom nem létezhet adatok nélkül, ez a rendelet pedig a digitális egységes piac újabb tartóoszlopát fogja képezni. Európa csak akkor tudja a legjobbat kihozni a digitális fejlődés és az olyan technológiák kínálta lehetőségekből, mint a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek, ha semmi nem állja útját az adatok szabad áramlásának.

Ez a rendelet ugyanazt fogja biztosítani a nem személyes adatok tekintetében, amit az általános adatvédelmi rendelet a személyes adatok számára már biztosított: szabad és biztonságos mozgást az Európai Unión belül.

E szavazással az Európai parlament egyértelmű jelzést küldött minden európai vállalkozásnak: mindegy, hol tárolják és dolgozzák fel adataikat az EU-n belül, a tagállamok adatlokalizációs követelményei már a múlthoz tartoznak.

Az új szabályok jelentős lendületet fognak adni az európai adatgazdaságnak, mivel az európai induló vállalkozások és kkv-k számára lehetőséget teremtenek arra, hogy a határokon átnyúló adatinnováció révén új szolgáltatásokat hozzanak létre. Ez önmagában 4%-kal (azaz 739 milliárd euróval) növelheti meg az uniós GDP-t 2020-ig.

Az általános adatvédelmi rendelet és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet együttesen biztosítják az EU számára a ma és a holnap adat alapú világgazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.” – jelentették ki közös nyilatkozatukban.

Miután az Európai Parlament ma zöld utat adott a rendeletnek, az Európai Tanácson a sor, hogy azt a következő hetekben elfogadja. Ezt követően fog a rendelet hatályba lépni még az év végéig. A hivatalos elfogadástól számítva 6 hónap áll a tagállamok rendelkezésre, hogy megkezdjék az új szabályok alkalmazását.

A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet nem érinti az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását, mivel nem terjed ki a személyes adatokra. A két rendelet ugyanakkor egymást kiegészítve biztosítja a személyes és a nem személyes adatok teljes körű szabad áramlását, megteremtve ezáltal az egységes európai adatteret. Vegyes adatállomány esetében az abban foglalt személyes adatokra az általános adatvédelmi rendeletnek a személyes adatok szabad áramlását garantáló rendelkezése alkalmazandó, míg a nem személyes adatokra a nem személyes adatok szabad áramlásának elve az irányadó.

(europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.