Új törvényt fogadtak el az igazságügyi szakértőkről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés kedden új törvényt alkotott az igazságügyi szakértőkről, a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését.

A képviselők 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter előterjesztését.

A parlament az új törvényben egységesítette a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti.

A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, az elnökség tagjait a tagok közvetlenül, titkos szavazással választják. Kikötötték ugyanakkor, hogy a kamara elnökének megválasztását az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia.

A felsőoktatás kancellári modelljéhez hasonlóan az igazságügyi szakértők kamarájánál létrehozták a főtitkári tisztséget, amelynek betöltője a testület gazdálkodásának állami kontrolljáért felel.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd.

A kormány szándékai szerint a kamara emellett a jövőben gyakrabban ad majd ki úgynevezett módszertani leveleket a szakvélemények elkészítésének segítésére.

A szakértőknek negyedévente kamarai költségátalányt kell fizetniük a testületnek, a díj mértékét szintén a kabinet határozza majd meg. Bevezették továbbá a fegyelmi eljárási díjat, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményezőnek kell befizetnie.

A szakértőknek kötelezővé tették a rendszeres statisztikai adatszolgáltatást is, amelyet a kamara dolgoz fel és továbbít a minisztériumnak. Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket automatikusan törlik a névjegyzékből, hasonlóan azokhoz, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, vagy nem veszik át küldeményüket értesítési címükön, illetve határidőben nem értesítik a hatóságot egy lényeges körülményről.

Az Országgyűlés a fentiek mellett pontosította még például az igazságügyi szakértők kirendelésére, a szakvélemény tartalmára, valamint a szakértői díjfizetésre vonatkozó szabályokat is.

A képviselők a bürokráciacsökkentés jegyében több eljárási határidőt is csökkentettek, így a szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás negyvenről huszonegy naposra rövidül, a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határideje pedig harmincról tizenöt napra csökken. 

(MTI)

---