Új uniós adatvédelmi szabályok a határokon átnyúló ügyekben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A Bizottság a mai napon új jogszabályt javasol az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés egyszerűsítésére az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló ügyekben történő érvényesítése során. Az új rendelet konkrét eljárási szabályokat állapít meg a hatóságok számára a rendelet alkalmazása során azokban az ügyekben, amelyek különböző tagállamokban tartózkodó egyéneket érintenek. A fő adatvédelmi hatóság számára például kötelezettséget fog előírni arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb kérdésekről „összefoglalót” küldjön az érintett partnereinek, amely a vizsgálat fő elemeit és az ügyről alkotott véleményét tartalmazza, így azok már idejekorán véleményezhetik azt. A javaslat hozzá fog járulni a nézeteltérések csökkentéséhez és elő fogja segíteni a hatóságok közötti konszenzus kialakítását az eljárás kezdeti szakaszától fogva.”

Az egyének számára az új szabályok egyértelművé teszik, hogy mit kell benyújtaniuk panasz esetén, és biztosítják, hogy megfelelően bevonják őket az eljárásba. A vállalkozások számára az új szabályok egyértelműsítik a jogszerű eljáráshoz való jogukat, amikor az adatvédelmi hatóság az általános adatvédelmi rendelet esetleges megsértését vizsgálja. A szabályoknak köszönhetően ezért gyorsabban fog megoldás születni az ügyekben, ami gyorsabb jogorvoslatot jelent az egyének számára, és növeli a vállalkozások jogbiztonságát. Az új szabályok révén az adatvédelmi hatóságok együttműködése gördülékenyebb lesz, és nő a végrehajtás hatékonysága.

Az eljárási szabályok harmonizálása a határokon átnyúló ügyekben

Az új rendelet részletes szabályokat állapít meg az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmus zökkenőmentes működésének támogatására, és harmonizálja a szabályokat a következő területeken:

• A panaszosok jogai: A javaslat harmonizálja a határokon átnyúló panaszok elfogadhatóságára vonatkozó követelményeket, megszüntetve a jelenlegi akadályokat, amelyeket az adatvédelmi hatóságok által követett eltérő szabályok okoznak. Egységes jogokat biztosít a panaszosok számára a meghallgatáshoz azokban az ügyekben, amikor panaszukat részben vagy egészben elutasítják. Azokban az ügyekben, amikor egy panaszt kivizsgálnak, a javaslat meghatározza a panaszosok megfelelő bevonására vonatkozó szabályokat.
• A vizsgálat alá vont felek (adatkezelők és adatfeldolgozók) jogai: A javaslat biztosítja a vizsgálat alá vont felek számára a meghallgatáshoz való jogot az eljárás kulcsfontosságú szakaszaiban, többek között az Európai Adatvédelmi Testület vitarendezési eljárása során, és tisztázza a közigazgatási ügyirat tartalmát és a felek iratbetekintési jogát.
• Az együttműködés és a vitarendezés egyszerűsítése: A javaslat értelmében az adatvédelmi hatóságok a vizsgálatok korai szakaszában kifejthetik véleményüket, és igénybe vehetik az általános adatvédelmi rendelet által biztosított valamennyi együttműködési eszközt, például a közös vizsgálatokat és a kölcsönös segítségnyújtást. Ezek a rendelkezések növelni fogják az adatvédelmi hatóságok befolyását a határokon átnyúló ügyekre, megkönnyítik a konszenzus korai kialakítását a vizsgálat során, és csökkentik a későbbi nézeteltéréseket. A javaslat részletes szabályokat határoz meg az általános adatvédelmi rendelet vitarendezési mechanizmusának gyors lezárása érdekében, és közös határidőket állapít meg a határokon átnyúló együttműködésre és vitarendezésre.

Ezen eljárási szempontok harmonizációja elő fogja segíteni a vizsgálatok időben történő befejezését és az egyének számára a gyors jogorvoslatok biztosítását.

Háttér-információk

Amint látjuk, az általános adatvédelmi rendelet működik. A Bizottság rendelete nem érinti az általános adatvédelmi rendelet egyetlen olyan lényeges elemét sem, mint például az érintettek jogai, az adatkezelők és -feldolgozók kötelezettségei vagy a személyes adatok kezelésének az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott törvényes alapjai. Az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépése óta több mint 2000 „egyablakos ügy” jött létre az Európai Adatvédelmi Testület nyilvántartásában, és 711 jogerős döntést hoztak. Egyes ügyekben több száz millió euró összegű bírságot szabtak ki. Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló következő jelentés 2024-ben esedékes.

Az általános adatvédelmi rendelet érvényesítéséről a független nemzeti adatvédelmi hatóságok és a nemzeti bíróságok gondoskodnak. Azokban az esetekben, amikor az adatkezelés egynél több tagállamban történik vagy gyakorol jelentős hatást az érintettekre, az általános adatvédelmi rendelet „egyablakos” végrehajtási rendszere alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont szervezet székhelye szerinti adatvédelmi hatóság a vizsgálatot más érintett adatvédelmi hatóságokkal együttműködve folytatja le. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatvédelmi hatóságok konszenzusra törekedve együttműködnek a rendelet határokon átnyúló ügyekben történő alkalmazása során. Amennyiben az adatvédelmi hatóságok nem tudnak konszenzusra jutni, az általános adatvédelmi rendelet rendelkezik az Európai Adatvédelmi Testület általi vitarendezésről.

Az általános adatvédelmi rendelet érvényesítése során az adatvédelmi hatóságok a nemzeti eljárási szabályokat alkalmazzák. Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló 2020. évi jelentésében a Bizottság megjegyezte, hogy az adatvédelmi hatóságok által alkalmazott eljárási különbségek akadályozzák az általános adatvédelmi rendelet együttműködési és vitarendezési mechanizmusainak zökkenőmentes és hatékony működését. 2022 októberében az Európai Adatvédelmi Testület „kívánságlistát” küldött a Bizottságnak, amely javaslatokat tartalmazott egyes eljárási szempontok észszerűsítésére és javítására az együttműködés megerősítése és az érintettek gyorsabb jogorvoslathoz jutásának elősegítése érdekében.

A mai javaslat az érdekelt felek széles körének, köztük az Európai Adatvédelmi Testületnek, a civil társadalom képviselőinek, a vállalkozásoknak, a tudományos köröknek és a gyakorló jogászoknak, valamint a tagállamoknak az észrevételeire ad választ. 2023 februárja és márciusa között a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, amelyre visszajelzéseket kapott az érdekelt felek széles körétől, köztük a civil társadalom képviselőitől és az ágazati szövetségektől. A Bizottság kérésre kétoldalú megbeszéléseket is tartott a javaslatról a civil társadalom képviselőivel, a nemzeti hatóságokkal és az ágazati képviseleti szervezetekkel.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)

---