Új uniós Ajánlás a hamisítás elleni küzdelem hatékonyságának és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok érvényesítésének megerősítésére


Az Európai Unió Bizottsága 2024. március 19-én ’hamisítás elleni uniós eszköztár’ (EU toolbox against counterfeiting) néven Ajánlást fogadott el az online és offline környezetben elkövetett hamisítások elleni küzdelem erősítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme céljából.

Az Ajánlás egy eszköztár segítségével fordít kiemelt figyelmet a jogtulajdonosok, szolgáltatók és bűnüldöző szervek közötti együttműködés előmozdítására. Nagy hangsúlyt fektet az innovatív technológiák – így a mesterséges intelligenciához és a virtuális világokhoz adaptálódó jogérvényesítési eszközök, mint az ellátási lánc nyomon követhetőségéhez és a hamisítványok felderítéséhez szükséges tartalomfelismerő rendszerek esetében a blockchain technológia – és meglévő uniós jogérvényesítési eszközök (mint az IPEP portál) kiterjedt használatának ösztönzésére. Ehhez kapcsolódóan egy kiberlopás megelőzési eszköztár kidolgozásával kívánja a jövőben segíteni a kkv-kat az üzleti titkok elleni kibertámadások megelőzésében vagy az azokra való reagálásban.

A kkv-kat segítendő kezdeményezi egy „szellemi-tulajdonjogi jogérvényesítési utalvány” kkv alap keretében történő bevezetését, amely megtérítené a szellemi tulajdonjogaikat érintően előzetes szakértői tanácsot kérő kkv-k költségeit.

A jogérvényesítésben fontos szerepet szán az alternatív vitarendezés minél szélesebb körben való használatának, amely költséghatékony és hatékony lehetőséget kínál, különösen a határokon átnyúló viták vagy a kkv-k számára bármely szellemitulajdon-jogot érintő vitában. A szellemi tulajdon ellen irányuló súlyos bűncselekmények kapcsán pedig a kiszabható szankciók felülvizsgálatát és esetleges szigorítását sürgeti.

A hamisítás elleni küzdelmet elősegítendő, rámutat a már lefoglalt hamisítványok gyorsabb, olcsóbb és környezetkímélőbb tárolását és ártalmatlanítását célzó gyakorlatok kidolgozásának szükségességére.

A tudatosságnövelés fontosságát hangsúlyozva, az Ajánlás javasolja továbbá szellemitulajdon-védelem témájú tartalmak a nemzeti képzési és oktatási tantervekbe történő integrálását.

A szellemi-tulajdonjogok jelentős szerepet játszanak az EU gazdaságában: a szellemi-tulajdonjogokat érintő tevékenységek az Unió GDP-jének közel 50%-át teszik ki és a foglalkoztatás közel 40%-át biztosítják.

A hamisítás napjaink luxuscikk piacán bőven túlmutató probléma, amely érinti az olyan mindennapos fogyasztási cikkek, mint például az élelmiszerek, kozmetikumok és textíliák, valamint a szélturbinák, vonatok és repülőgépek alapvető fontosságú alkatrészeinek körét is. 2019-ben a hamisított termékek az összes uniós import közel 6%-át tették ki, értékük elérte a 119 milliárd eurót. E számok a becslések szerint 670 000 közvetlen munkahely elvesztéséhez és 15 milliárd euró kieső adóbevételhez vezettek.

Az Ajánlás teljes szövege itt érhető el: https://single-market-economy.ec.europa.eu/publications/commission-recom.

Forrás: https://www.sztnh.gov.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.