Újra elfogadták az egyházügyi törvény módosítását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újból elfogadta a parlament az egyházügyi törvény módosítását, amire azért volt szükség, mert Áder János köztársasági elnök visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek egy jogbizonytalanságot okozó változtatás miatt.


Az államfő kifogását figyelembe véve átírt törvényt pénteken 255 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyta jóvá ismét az Országgyűlés.

A Ház június 26-án szabályozta újra az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal korábban az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Az új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.

A köztársasági elnök a törvényt visszaküldő levelében azt írta: az egyházként elismerés rendjét újraszabályozó törvény hatályon kívül helyezi az egyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat. A törvénymódosítás következő paragrafusai azonban az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek önmagukban nem értelmezhetők. E módosítás jogbizonytalanságot okoz, a jogbiztonság elve ugyanis megköveteli, hogy a jogalkotás egyértelműen követhető és áttekinthető legyen – hívta fel a figyelmet állásfoglalásában Áder János.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatában orvosolta az államfő kifogását. A tárcavezető indoklásában azt írta: javaslata kiküszöböli a jogszabály kodifikációs pontatlanságát, amely a törvényalkotó eredeti szándékával ellentétesen a törvény egyes rendelkezéseinek a hatályvesztését okozta volna.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.