Újraszabályozzák a közszféra adatmegosztását az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU-ban megállapodás született egy olyan felülvizsgált irányelvről, amely megkönnyíti a közszféra adatainak elérhetőségét és további felhasználását.

„Számos digitális termék és szolgáltatás fejlődését az adatok táplálják. Annak biztosítása, hogy a magas színvonalú, nagyértékű, államilag finanszírozott szolgáltatásokból származó adatok széles körben és szabadon hozzáférhetőek legyenek, kulcsfontosságú tényező az európai innováció felgyorsításában olyan rendkívül versenyképes területeken, mint a mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adathoz való hozzáférést tesz szükségessé.

Az EU általános adatvédelmi rendeletével teljes összhangban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló új irányelvnaprakésszé teszi a közszféra – például a háztartási energiafelhasználással kapcsolatos anonimizált személyes adatoktól kezdve a nemzeti oktatási vagy szövegértési szintekről szóló általános információkig bármire kiterjedő – adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket meghatározó keretet, különös tekintettel a jelenleg hozzáférhető nagyértékű adatok növekvő mennyiségére.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok egyre inkább a mai gazdaság éltető elemei, és a nyílt hozzáférésű közadatokban rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A közszféra információinak és a közvállalkozásoktól származó adatoknak a teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd EUR-ról 2030-ra várhatóan 194 milliárd EUR-ra fog emelkedni. Az új szabályokkal biztosítani fogjuk, hogy ez a növekedés a lehető legjobban kiaknázható legyen.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az adófizető már fizetett a közszféra információiért. Azok további felhasználásának nyitottabbá tétele – például a mesterséges intelligencia technológiáin alapuló új, innovatív termékek és szolgáltatások lehetővé tétele révén – az európai adatgazdaság javát szolgálja. A közszféra nyílt hozzáférésű adatai azonban a gazdaságon túl a demokrácia és a társadalom szempontjából is fontosak, mivel növelik az átláthatóságot és támogatják a tényeken alapuló nyilvános vitát.”

Az uniós nyíltadat-politika részeként olyan szabályok vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy – minimális jogi, technikai és pénzügyi megszorításokkal vagy azok nélkül – megkönnyítsék az állami szektorból származó adatok további felhasználását. A digitális világ azonban drámai mértékben megváltozott, mióta 2003-ban első ízben szabályozták.

Mire terjed ki az új szabályozás?

  • A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
  • Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
  • A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük észszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
  • Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
  • Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API-k) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

További lépések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált szabályokat. A tagállamoknak a hatálybalépést megelőzően két éven belül végre kell hajtaniuk azokat. A Bizottság megkezdi a munkát a tagállamokkal azon nagyértékű adatkészletek azonosítása érdekében, amelyeket majd a végrehajtási jogi aktusban határoznak meg.

Háttér-információk
A közigazgatási szerveknél keletkezett (pl. jogi, közlekedési, meteorológiai és pénzügyi stb.) adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználását jelenleg a 2013-ban felülvizsgált, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv szabályozza.

2018. április 25-én a Bizottság elfogadta a 2018. évi adatcsomagot, amely első alkalommal kezel különböző típusú (állami, magán, tudományos) adattípusokat koherens szakpolitikai kereten belül, különböző szakpolitikai eszközöket felhasználva. E csomag részeként kiterjedt nyilvános konzultációra került sor a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatáról. A személyes adatoknak a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló irányelv értelmében történő bármely további felhasználása során maradéktalanul meg kell felelni az EU általános adatvédelmi rendeletében foglalt jogoknak és kötelezettségeknek.

(europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 16.

Senyei György: Az igazságszolgáltatás helyzete hiperakut

Jelentősen csökkent az elhúzódó ügyek száma, a magyar igazságszolgáltatás pedig az európai élmezőnyben van – állítja Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, annak ellenére is, hogy – más területekkel ellentétben – már harmadik éve nem kaptak fizetésemelést a bírók és a bírósági dolgozók. A 24.hu interjúja az OBH elnökével.

2024. szeptember 16.

A pórul járt légi utasok békéltető testületi eljárást is választhatják

Többórás, esetleg többnapos késés, problémás utasfelvétel, elveszett poggyász – az ilyen kellemetlenségekért akár több százezer forintos kártérítés is járhat. Miközben az Európai Unióban jogszabályok védik az utasok jogait, a légitársaságok nem restek kibújni a felelősség alól. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a követelés érvényesítésének egyik hatékony módja, hogy a vitás ügy ingyenes, gyors és szakszerű rendezése céljából az utas a Budapesti Békéltető Testülethez fordul.

2024. szeptember 16.

Hamarosan újabb zöld törvénynek kell megfelelni az EU-ban, és ez jó

Tavaly lépett hatályba és idén december 30-tól kell betartani az unió erdőpusztulással kapcsolatos rendeletét. Csoki, kávé és miegymás hamarosan csak fenntartható gazdálkodásból jöhet. Dr. Szalay Rita, a PwC igazgatója, ESG-szakértő segít megismerni az EUDR-t.