Uniós biztos: a tagállami hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a jogellenes megfigyelésekre vonatkozó állításokat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság elvárja, hogy az illetékes tagállami hatóságok teljes mértékben éljenek hatáskörükkel, és alaposan vizsgálják ki a jogellenes megfigyelési tevékenységekre vonatkozó állításokat, és állítsák helyre az állampolgárok bizalmát – jelentette ki Maired McGuinness uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén csütörtökön.

McGuinness abban a plenáris vitában szólalt fel, amelyet Pegasus és ahhoz hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság (PEGA) kezdeményezett a lojális együttműködés elvéről, felróva az uniós tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek a PEGA-val.

Az uniós biztos felhívta a figyelmet: a bizottság tavaly jogállamisági jelentésében egyértelművé tette, hogy bár a tagállamok hatáskörébe tartozik a nemzetbiztonság garantálása, ennek során a vonatkozó uniós jogot kell alkalmazniuk, beleértve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát is.

„A jogállamiság megköveteli, hogy megfigyelő szoftverek alkalmazása megfelelő ellenőrzésnek legyen alávetve, és teljes mértékben tiszteletben tartsa az uniós jogot, beleértve az olyan alapvető jogokat, mint a személyes adatok védelme, az újságírók biztonsága és a véleménynyilvánítás szabadsága. A megfigyelési eszközöknek a bűnügyi nyomozás során történő alkalmazása során tiszteletben kell tartani az eljárási jogot is, beleértve a vádlottak jogait is” – hangoztatta.

Az uniós biztos leszögezte, hogy az intézményi fékek és ellensúlyok garantálása mellett, kizárólag a tagállamok hatásköre, hogy meghatározzák nemzetbiztonsági érdekeiket, ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán a nemzetbiztonságra hivatkozva kizárhatják az uniós jog alkalmazását.

Mint mondta, a bizottság saját hatáskörét nem átlépve lépéseket tett, a többi között azáltal, hogy valamennyi tagállamtól tájékoztatást kért az adatvédelmi vonatkozásokról, és a médiaszabadságról szóló törvényben konkrét javaslatokat tett az újságírók kémprogramokkal szembeni védelmére. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a testület nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel az egyedi esetek értékelésére és arra vonatkozóan, hogy a konkrét lehallgatási tevékenységeket nemzetbiztonsági céllal végzik-e.

Schaller-Baross Ernő a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: „az Európai Parlament a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországra.”

A képviselő szerint hatáskör hiányában egyértelmű, hogy csak politikai motivációi vannak annak, hogy az EP titkosszolgálati ügyekben akar vizsgálódni. Véleménye szerint szomorú, hogy a lojális együttműködés elvét az Európai Parlament most éppen arra próbálja felhasználni, hogy hatáskörének hiányát pótolja és megpróbálja a jogszerűség köntösébe bújtatni, hogy az uniós szerződéseket sértő módon jár el.

„A lojális együttműködés éppen ugyanolyan mértékben terheli az intézményeket a tagállamok irányában, mint fordítva. Több tiszteletet a szerződéseknek, több tiszteletet a nemzetállamoknak” – zárta felszólalását Schaller-Baross Ernő.

(MTI)