Uniós főtanácsnok: uniós jogot sért a felsőoktatási törvény módosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti – közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka Luxembourgban csütörtökön.

Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. Az Európai Unió jogszabályaival és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ellentétes az, hogy Magyarországon külföldi oktatási intézmény csak úgy működhet, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést kormányközi szerződés rögzíti – tudatta a főtanácsnok.

Juliane Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mivel aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.

A származási állammal kötendő nemzetközi szerződésre vonatkozó feltétel, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményében (GATS) előírt egyenlő bánásmód elvébe ütközik. Ezt az egyezményt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált. Magyarország tehát mint tagállam “diszkriminatív és önkényes” jogsértést követett el – közölte Kokott.

2017-ben úgy módosították a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási állam között nemzetközi szerződés áll fenn, és az adott egyetem a származási országban is nyújt képzést. Az Európai Bizottság a módosítások miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A bíróság közleménye kitér arra, hogy a Soros György által támogatott Közép-európai Egyetem (CEU) volt az egyetlen már Magyarországon működő külföldi egyetem, amely nem tudott megfelelni ezeknek a feltételeknek, be is szüntette budapesti tevékenységét, és Bécsben nyitott kampuszt.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot. A bíróság most kezdi meg a tanácskozást az ügyben, ítélet később várható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2017. április 26.

CEU-törvény: kötelezettségszegési eljárás indult

Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított  Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).

2017. április 4.

CEU-törvény: még egy szigorítás

A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is.